Pirandello, Luigi: Ma este rögtönözve játszunk; Fordította: Gyapay Dénes – Galamb György; Q 289

- 40 - , Momminai Verri! Mommina» Verri: Mommina: /erri: Mom :ina: Verrii / Mommina: Verri: Mommina: Verri* Mommina: Verri: Mommina: Verri* Momnina: Verri: Mommina: Verril Eommina: (jegyen olysn jó, tegye mag a kedvemórt, hogy nem ingerli őket! i Eat nei' olyanok •/ ..gyünk itt, nint a többiek?.... i külön! set látnak rajtunk, hogy igy bámulnak minket?.... Kérdem én, lehetséges-e egyáltalában.... ot így élni?,., hiszen mondtam már magának! Egyetlen mozduló

1 sem tehetünk, egyetlen pillantást sem vethetünk, hogy ne 1( gyünk mindenkinek a célpontjában... íézzen csak oda! A húgaidat is, a mamát is körülveszik! Ugy állunk itt, mint valami kirakatbábok! Sajnos, igen! Bocsásson meg, hogy szólok, de a kedves húgai ott.... Mit csinálnak? < Seta it... Ne- akartam észrevenni, de mégis meg kellett látnom, hogy nagyon szeretnének.... Mit? v Feltűnni! Semmi rosszat nem tesznek.... Nevetgélnek, csevegnek.... erfid viselkedésük mindenkit felháborit. Do boceásson meg, ott vannak a maga bajtársai is... Igen. Es csók heccelik a lányokat.... Hi;gye el, komolyan kezd b ísziteni Pomarici, meg Nardi is, de különösen az a Garelii. Csupán tréfálkoznak egy kicsit... Gondoihetnanak rá, hogy három tisztességes lány jóhirének a róvisara teszik... Túlságosan bizalmaskodó! és merészek •jZ igaz. u nem tűrném el, hogy bármelyikük is, magával szemben... Elsősorban én nem engedném ne

gl Ugyan! Ugyan! --egyen szives!.... Jl

einte maga is megenged De most már, legalaob is egy ideje - azt hiszem - többé már nem engedem meg! Tudhatná!