Pirandello, Luigi: Ma este rögtönözve játszunk; Fordította: Gyapay Dénes – Galamb György; Q 289

- 41 - , Verrix" Momminai Verri* ílommina: Verri: Mommina» Verris liomiűina s Ignazia: Magnini: Igxnazia: Pomettii Ignazia: Magnini: Pometti s Ignazia: I)e az nem elég, hogy én tudom! wekik is tudniok kellene! Tudják! Nem tudják! 3őt, Többször fitogtatták is előttem, hogy nem vesznek tudomást róla, L'sak azért, hogy engem próbára tegye, nek! i&vi i

;jazJ ,ikor?.... aegyen szives, verje ki a fejéből a rö eszméket! Mag kellene érteniök, hogy velem nem lehet tréfálni! ^egyen nyugodt, megértik. De maga minnél jobban mutatja, ho( rosszul esik még az ártatlan tréfa is, azok annál inkább folytatják... Már csak azért is, hog:/ me gnut ássák, nem rossj szándékkal teszik. Maga tehát védi Őket?! Dehogy védem! ár ak azért mondom, mert szeretném, ha megnyugc na! Magamnak is mondom, mert - .snerve magát - állandó rettegésben élek... De menjünk! Anyám ugy látszik indulni k< szül vissza a paholyba! jelenet. Ignazia asszony egy kereveten ül, Két oldalan Pometti és Magnini. Ah, önöknek igen nagy érdemeket kellene szerezniök a civil: záció terjesztése terén, kedveseim.... Igen nagy érdemekét Nékünk? Hogyan képzeli ezt, Ignazia asszony? Hogyan? Kezdjenek leckét adni a környezetüknek. ' / 1 neckét?... Kinek? Ezeknek a bárdolatlan, neveletlen parasztoknak itt a városban. Naponként legüább egy órát. \ Leckét?... Lemibjl? Tisztességtől? lem, nem... Helyes szemléletből! ágy kis leckét; naponként egy órácskát. Felvilágosítani áfket, hogyan élnek a Kontiner