Pirandello, Luigi: Ma este rögtönözve játszunk; Fordította: Gyapay Dénes – Galamb György; Q 289

- 29 - , nem!... A foglalkozása miatt?.,. Ugyan! becsületszavamat adom hogy az az asszony szenved. Igaz in szenvedi Es aztanj a hangja épp olyan, mint a legnagyobb lányomé. Pontosan olyan! Egészen olyan! £.s nekem bizalmasan megsúgta, hogy 6 is jócsaládból származik. 3.vendég: .Igazán? -.-ám, 1 jn! Talán ő is valamiféle mérnöknek a leánya? Palrairo: Azt nem tudom. De annyi bizonyos, hogy mindenkit érhet baleset. Amikor énekelni hallom, aggodalom, rémület fog el... /Ebben a pillanatban lépnek a szinre, ütemes léptekkel. Jocina Pomarici karján, Nene Sarelli karján, Dor4ia a harmadik tiszt karján, Momaina Rico Verri mellett, és Ignazia asszony másik két tisztbe' karolva. lég a szinfalak mögött Pomarici jelzi a lépések ütemét. A vendégek, a közeledő lépések zajára, visszahúzódnak a mulató bejárata felé, magárahagyva Palairo urat a lámpa alatt, kalapján a szarvakkal./ Pomarici: . Egy-kettő! Egy-kettő! Egy-kettő! A&nd a színházba igyekeznek. Ignazia asszony és a négy leányom pompás estélyi ruha van./ Totina: /észreveszi apját a szarvakkal a fején./ Jesszusom! Papa! Mit tettek veled!? Pomarici: Alávaló gazemberek! Palrairo: Énvelem?... Kicsoda? Nene: Vedd csak le, arait a kalapodra tűztek! (Ignazia: A'ÜLköxben 'alratro a kalapján turkál./ A szarvakat?! Dorina: A bitangokj Ki lehetett? Totina: Nézzétek csak! Palmiro: /i<eveszi a kalapját./ Neke:m, szarvakat? ), hát ezért!.... A nyomorultaki Iganazia: Es még tartogatja a kezében! Dobd. el rögtön, te hülye!... Csak arra vagy jó

t hogy minden gazember kiröhögjön! ioramina: /Az anyjának./ Még az hiányaik, hogy te is veszekedj vele!