Weisenborn, Günther: Földreszállt angyalok; Fordította: Lázár Magdolna; Q 285
- 37 ** Gil: Igazén? ' Nu: Képzeld, azt hiszem, felmelegszem! Valami melegség futkározik a há tanban! Nézd csak! Oil: Tényleg! Már nem olyan dermedt hideg a bőrűd! Ez aztán a nagy pil lanát? A csillaglány tüzet fogott! Nu: Most egész határozottan érzem! Még, Gil, még! Gil: Mit? Nu: Csókot! Oil: Azt nem! Kezdetnek éppen elég volt! Szent ég, hát nem szégyelled magad? •i.<em én! Sohasem szoktál szégyenkezni? Soha. Azaz..mégis. A nemnők miatt, ü-n is nemnő vagyok ám, ^u! Te...te. Gil...egy... izé..egy... Mondd ki, bátran! /Megpróbálja/ Mos t szégyellem magam! Egy kis szégyenkezés nera a vilá&! Gondolod? A 1 / . / Biztos vagyok benne! Na mondd szépen, mondjad! Te..te egy., egy fé fér.. Na látod, fog az menni! Egéyz szépen haladsz! /Szenvedélyesen megcsókolja Gil öltönyét, majd csalódottan*/Ez nem az igazi! /A szójára mutat/ Itt kell! Hát perese! /Apró lépésekkel hozzá tipeg és felágaskodik hozzn/ Majd később.. .A nő soha nem kezdeményezheti az ijíjresmit! Aagyou csalódottan/Miért nem? A férfi csókol, az asszonyt megesókolják, Nu: Es engem mikor? Gil: Ha ugy érzem, hogy eljött azKX ideje. Nu: Es mikor jön el az± ideje? Au: Gil: Nu: Gil: ; N U: Gil: «u: Gil: Nu: Gil: Mú: Gii: Nu: Gil; Nu: Gii: Nu: Gil:
