Garde Peach, L. du – Hay, Ian – Roger-Ferdinand: A család szégyene; Fordította: Sányi Nándor, Tamás László; Q 280

-JOSam: Hogy nein hozta el a diadémot is, ha már ott volt! Pat: Miért nem mindjárt a parókáját is. Mindent nem hozhattam el!... t Maga szerint ez mennyit ér? Sam: Körülbelül ötszáz fontot, nem többet. Pat: És maga mennyit kinél érte, királyi bőkezűséggel? Gondolom... Ötvenet? Sam: Százat! Pat: Hármat! Sam: Kettőt! De egy centtel sem többet! Pat: Kendben vanl... /kedvesen/ Te csirkefogó! /kezét nyújtja, Sam közben előszedi tárcáját és átad egy csomag bankjegyet/ Sam: Számolja meg. Winterné; Vigyázz na ypn, kedves. James: Ke féljen, én is itt vagyok, ' » Pat: /számolás közben kihúz egyet a csomagból/ Sajnálom, Mr.Jackson, ez nem fogadhatom el. / Sam: És miért nem? Pat: Péteré! Ugy-e, papa? James: Semmi kétség, i'éteré, kicsoda tehetség! Sam: És én meg hagytam magam bepaiizni! Ez mindennek a teteje, Winterné: /büszzén/ Péternél mindenre el lehet készülve az ember, íir.Jacksor Sam: Kagyon is megértem, hogy büszke a fiára, Mrs.

(Vinter, de vallja be, ez már mégis csak sok. James: Már kicsi gyermek korában tudtam, hogy egy szép napon nagyon sok pénzt fog csinálni. ^ Winterné: /nyugodtan/ Akár a-nagypapája... Drága Péterkém!... Sam: /Egy másik bankjegyet ad át Patnak/ Remélem, ez megfelel. Pat: /megvizsgálja/' Ez jó! Sam: Ha még találna köztük Pétertől valót, kicserélem. Patx Remélem is, Mr.Jackson! /az egyik sarokban folytatja a bankjegyek vizsgálatát/