Garde Peach, L. du – Hay, Ian – Roger-Ferdinand: A család szégyene; Fordította: Sányi Nándor, Tamás László; Q 280

-12- í James «interné* /egyszerre/ Jóestét! /Preston és Pat ki/ / Winterné: Bájos ember ez a felügyelő, James: Mint a legtöbb ember, első látásra, Winterné: Érdekes,., ezek a visszaküldött ékszerek?! Mit szól hozzá? James: Miért érdekes, my dear? Winterné: Annyi fáradtság, semmiért? Akkor nyugodtan otthon maradhatna és élvezhetné a televíziót. James: Teljesen igazad van, dear. /Pathoz, aki éppen belép/ Itt az ideje, hogy elindulj az operába, darling. Pat: Semmi értelme, hogy odaérjek a második szünet előtt. James: Tudom. De mindig közbejöhet valami. Winterné: És az előadás után, készülsz valahová? Pat: Vacsorázni és táncolni megyek, winterné: Kiyel? Pat: /a kandalló felé megy. / Bonniéval. Jamesi A fiatal honnie Davendish-sel? Nagyon rendes fiatalember. Számításom szerint a papájának rövidesen szabadulnia kell, ittjqgÉ A jó öreg Davendish! ... Pechje volt! Winterné: /szemrehányó hangon/ James! James: /a noteszébeD keresgél/ Davendishnek tiz évei sóztak a nyakába 195o-ben. Értelmes fickó és biztosan kifogástalan a magaviselete. Biztosan megkapja a feltételes... Winterné: Beszéljünk talán másról, nem gondolja? James: AZ ilyen baleset bárkivel megtörténhet, Alice, ezt ne felejdje soha winterné: Jól tudom, Jamesl De mégsem kellemes ezekről a dolgokról beszélgetni. James: Még kevésbé rájuk gondolni, Winterné: iábben egyetértünk, dear. i Patt Valóban olyan fenegyerek volt az «a fickó? James: Kicsoda? Pat: Bonnie papája.