Flaubert, Gustave: Madame Bovary; Fordította: Garami Ferenc; Q 277

/visszatér a helyére és ismét stoppol/:Kezdetben beteljesültek az el­ső álmain. Olyan vágyakozásoknak adtan át mag an t amelyeket az oltár illata váltott ki belőlem. Amikor gyónni menten,apéó bűnöket találtam ki,hogy minél tovább maradhassak a gyónt atószékben,a homályban tér­delve.. ... .rászorítva houlokomat a rácsra .....és a pap suttogását hallgatva. Este pedig,-ima előtt - én, vagy valamelyik osztálytárs­nőm folytott hangon bibliai történeteket olvastunk fel. -ilyen cso­dálatosan visszhangzott ez a szoba sarkaibél ...... CHARLES ön egy különös lény .... EWU Ugy gondolja Igen, az vagyok . Tudja, a kolostorba be­j-árt nyolcnaponkint egy idősebb leány. A fehérneműit javit t oatta. eme­si család leszármazottja volt, a forradalom alatt tönkrementek. ből tudta a múlt század összes szerelmes verseit. Csendesen dalolta őket, s közben a x keze gyorsan járt ./Visszaemlékezve egy pillana­tig egy régi románcot dúdol. / - Titokban,nekünk idősebbeknek regé­nyeket kölcsönzött, s ezeket mindig a köténye zsebébe hozta be. ü, azoka gyönyörű regények ! Mindig a szerelemről szóltak, a szerelme­sekről, az üldözött hölgyekről és vitéze ^ről akik olyan bátrak vol­tak mint a tigrisek. mindég gyönyörűen öltözve....... ügy látom, hogy untatom doktor ur . CHARLES /elbűvölten/: Ah,nem ! oséljen csak ........mima . / Mindketten meg­döbbennek,hogy keresztnevén szolitottaj egymásra néznek és / Kin lit A /részben hogy ezt áthidalják, részben pe iig mert már beleélte magit a románt» s hangú atba, folytatja/: Egyes .barátnőim behozták emlék­könyveiket a kolostorba. Természetesen dugva, óh, ez nem volt könnyű ! A hálószobában olvastuk őket. yönyörü képek voltak bennük:egy szép ifjú az erkélyen bő köpenybe^, amint egy Kislányt tart a Karjaiban, tiszta hófehér ruhában......vagy pedig: egy teány, amint könnyes szem­mel csókol e 0y gerlicét a kalitka rácsain keresztül. Aztán szultánok amint gyönyörű nőkkel ölelkeznek ! Csupa gyönyörű álmok ........ sokkal, de soukal szebbek az itteni életnél, özűrke.....egyhangú é­letnél .elhallgat és stoppol. CHARLES /megtöri a csendet/r És aztán ? iíiiwíl A Aztán meghalt az édesanyám. - Súlyos csapás volt ez rám nézve, -lső Lapokban nagyon,nagyon boldogtalan voltam. Azt akartam,hogy temesse­\ nek mei.lé a sirba. Apám azt hitte,hogy beteg vagyok és el jött,hogy

Next

/
Thumbnails
Contents