Flaubert, Gustave: Madame Bovary; Fordította: Garami Ferenc; Q 277

-46­7.kép. /Bovaryék lakása, -ste van. Az asztal vacsorához terítve.Charles le­horgasztott fővel ül az asztalnál. Emma a szobájából jön,utazótásxka van nála. Föl van hevülve, a tükörhöz megy ós a toilette készletét a tás­kába rakja. Boldog és alig hallja amint / CHARLES /kesereg/s Emma, megérkezett Canivet dontor ......Hyppolitot megvizs­gálni«- Isteneia, ha meghal, azt fogják mondani,hogy én öltem meg !«... /Felkel és idegesen sétál föl-alá/* Legjobb tudásom szerint csináltam, semmit el nem mulasztottam .....Vagy mégis tévedtem volna valamiben ? De hiszen a leghiresebb sebészek is tévedhetnek néha !,.....Az eset­nek okvetlenül hire terjed ....... Forges-ig , fteufchatelig. Rouen-ig ......ah, Istenem ! ­EMMA /leült a tükör elé. Rágyújtott ós körmeit tisztogatja./* ülj már le, az idegeimre mész ezzel a sétálássál. / Charles leül és elhallgat, köaben felülről a szobájából belép / 1 ID. BOVARTKÉ / a konyhába megy. Elmenőben dühös pillantást vet Emmára a dohányzás miatt és Charlesra, amiért ezt megengedi. Fejcsóválva elmegy a kony­ak a / CHARLES /folytatja a siránkozást/s Ki fognak nevetni. Lehetságes,hogy valame­lyik kartársam irni is fog ellenem .Hyppolit peciig bepöröl­het a biróságnál!/ FSLICITE/beláp/ /és a kandallóra egy kis papircsonagot tesz*/ Ezt Derozeray ur küldi. Tizenöt arany. Eégegyszer nagyon szépen köszöni a doktor urnák,hogy meggyógyította. CHARLES /felugrik a kandallóhoz /* I.a végre hogy kifizette /a nyitott ablakon át fájdalmas órditás hallatszik. Charles összerázkódik/*Ez Hyppolit ! /Kiszalad./ IELICITS /rakosgat valamit az as talon/* Asszonyom ......szeretnék kérni va­lamit vacsora után .....ugyanis a nagynénikéül ..... EMMA /boldogan mosolyogva/* Hát szereted azt az embert ? FELICITE /elpirul/* De .....asszonyom ..... EMMA fjenj... .szaladj hát, szórakozz ! - ü Cuillaumin ur legénye, ugye ?­Hát persze.- De ide figyelj t /halkabban/* Kérd meg őt,hogy segít­sen egy nagy koiíert elhozni Lhereux úrtól. A .tán rakd majd bele a­zokat a holmikat,amelyeket a szobámban az ágyon talá sz. Még na es­te visszaviszitek Lhereux úrhoz. Holnap majd elviszem onnan,amikor

Next

/
Thumbnails
Contents