Flaubert, Gustave: Madame Bovary; Fordította: Garami Ferenc; Q 277

-14LHSREUX Nem lesz rá szükség,jegyző ur ./ Emmának/: Apámnak volt egy pulija, mely tizenkét évi távollét után egyszerre csak a nyakába ugrott egy este az utcán, mikor az öregúr éppen sétált......./ Emma a kandallóhoz megy, bokáig felemeli a szoknyáját és a fekete harisnyás lábút a tűznél melegíti. Amikor észreveszi Leont,letörli könnyeit és még mosolyog is. Kifejezés teli tekintetet váltanak ./ GUILLAUMIN Tegye feljebb a lábait »asszonyom.........közelebb a tűzhöz a rácsra ! » smA /nem veszi le tekintetét Leonról/: Bepiszkolom magam. ' GUILLAUMIN A szép dolgoknak semmi nem árthat,asszonyom, he...he..he.. HOMAIS /aki eddig a háttérben űharles-al beszélgetett, előlép/: Cnök még nem ismerik egymást ! Engedje meg, hogy bemutassam: Leon Dupois urat, aki irnok a mi jegyzőnknél .... GUILLAUMIN Igen... .nálam. .... HOMAIS Ez itt őnagysága doktor Bovary felesége, amott pedig Bovary doktor ur. / Leon kezet csókol uovarynénak és meghajól Bovary felé, aid. távolról viszonzás képpen szintén meghajol,/ Engedje meg asszonyom,hogy sapkában maradhassak. Nagyon félek a náthától...... /berohan/ JUSTIN . , Jegyző ur kérem ...../amikor meglátja Emmát, megáll és rábámul/ GUILLAUMIN Mi van ? HOMAIS /amikor Justin nem felel csak Emmát bámulja/: Mi van hát ? Megbolondultál ? Hogy merted otthagyni a gyógyszertárt ? Ez. az én inasom, asszonyom . JUSTI Csak megnéztem,hogy kik érkeztek a postakocsival ....... HOMAIS És most láttad, ugye .te tökfilkó ? JUSTIN /Nem veszi le a szemét Emmáról, elbűvölten/: Igen..... GUILLAUMIN Na megmondod végre,hogy mi van ? JUSTIN Keresik <.nt, odakünn . HOMIS i közöd van neked ahhoz ? Mare.a gyógyszertárba ! /Justin elrohan/ GUI LAUMIN