Franko, Ivan: Az elrabolt boldogság; Fordította: Benedek Árpád; Q 274

- 3o Mikola: Anna: Mikola: Csendőr: Anna: Mikola: Csendőr: Mikola: Csendőr: Anna: Ebben testvér, igazad van. Férj, fáeség - egy eleség. Senki idegen ne üsse bele az orrát kettejük dolgába. /ágyaz a csendőrnek a földre/ Mikola, - bezártad az ajtót? Be, be. /ásit/ Hát ideje, hogy eltegyük magunkat holnapra, /keresztet vet az ikon felé és imát 3uttog•/ Én is levetkőzök, /levetkőzik, keresztet vet és lefekszik/ Ha nem ébredné korán, keltsetek fel, amint ti felébredtek. Jó, jó. /a karabélyt a padra teszi, benéz a kemencébe, majd egészen bezárja az ajtaját. Ezalatt Mikola befejezte az imát, leveszi övét és lefekszik az ágyára/ Már alszol Mihajló? Elszunditottam. Miért? Semmi. Jó éjszakát. Jó éjszakát. /keresztet vet, feláll az ágyra és elfújja a lámpát/ -Függöny-