Tolsztoj, Lev: Az élő holttest; Fordította: Benedek Árpád; Q 273

Áana Pa vi. j ilea. ÁJUlS ievl.t Maat cedent Karenyin reptér te a lesed... erre elküldöd 4M tt férjedért. iSát aire jő es ?! Hegy félté-» ke im y6 tedd ? ^acAn I isdzayü, hogy t Iket tud comlaai. Hagyjon «ae.ee;, hagyjon ... «judten »wan,- esők savard ki anyádat e hőstől és engedd te a r<oi<£v férjedet. Csakhogy én c tok, - esinder. jót kivdaok fee. zá ! /elasgy, fceeoapja ea ajtét./ Mae ét hséea. /• aaékxo rogy/ C^ek ea Máe^aett aég neken I U törődj vele. . Utően-rottdbe jön,* ütaon jő lese. A aanőat aeg tonje 4a rxcnyuctatot:. yt i1 ^tr, V tgyar.as.ok és Araa pevlovna. /hellgttagon étaegy a ©sicen./ Puny és a a tó* rtnti-etl fc&ctrin! HaUgé© aon exig I anyja utéa, _ téíüeiüt a nővérére./ Jf « ft g » ft It UsoUk kép. /Stole a cigány oknál. A kőrös a **K ana veié" *t énekli. légy a ingujjban a diványoa feisait. «fxőoov lovagolva ül egy ecőív€ju a eeőlőőaeket eel atenlen. a tiaat aa aas telnél, aartMen peaa^S ős pofeatak. Így susaikae leje^yai a dalodat./ .': A na Pevl.s iséaa«