Szalinszkij, Afanaszij: Kenyér és rózsa; Fordította: Sivó Mária; Q 272

Tianevi Ptty a I Tiontvi • i' 1 Petya» Tivios I . it Petya» Ljubasai Fetya» L jab as*« -42­Akker is szent igaz. Háazen akker *ért élsz az igazság ellenében ? Niacs kiut. Egyesek,«iker Megtudták ezt az igaz­ságét szerzetesnek álltak... De ai járjak az ősi ösvényt...tiaztegatjuk a kövektől, de hiába... írtad? /kiabál/ Az ördögbe az ösvényeddel, a köveiddel. Srőt akarta* kapni tőled, Te aeg... * Hát kinek az erejére táaaszkeasz ? he?! Ki sze­relte fel a csapatodat ? Mi, Tiuaevek. Ki segített aeg aaiktr a vörösök Temcsiha alatt szerengattak? A bátyáé fiai. Ki szerez eebert neked? As én vé­ren, Fjetr! Hálátlan belead... Csekélylod? Adunk aág.A szent ügyért aea sajnáljak. Teberezz ferró fejű legényeket.! Az ösvény...«együnk az ösvényen Ferapent Mih&j­lsvics... uh, szétdebálea én azekat a kövecské­ketl 1 Bejön Ljubasa. Hadvezér. Ljubka...eeg nem nyert jataleae.../veszi az üve­gst kieegy/ Merész szépen te... /szünet után/ Beneaten a szebánba. Csend, tisz­taság. ..fehér Ciipkék...Belenéztea a tükörbe... -terentőn, «ilye» ijesztő vagyek ! Sáresruhsjn, csiznás... Idegon lette., saját «agamnak /Elfer­dül, apja előtt rejti a könnyeit/ Jaj, «ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents