Krapiva, Konrat: Aki utoljára nevet; Fordította: Achin András; Q 265
Ua egyáltalán tudnék is valami'«., a.-cor sea nonu inam el. z ilyesmiről tilos beszólni, grtea én! Szóval igaz! /dime y/ /egyedül/ Érdékes lesz me,,-figyelni, aogy fog rugkapálózni ez tiszteletreméltó tudós, /'eláll, járkál a azosúDan, az asztalhoz lép, egy mamnut csontot vesz a uezóoe./ Átkozott csontok! ire menjek ve-lük? /A tükörbe néz/ Csúnyán lecsúszott, Gorlovackij elvtárs! Azelőtt: bankettek, ovációk miau-mind Gorlovackij tiszteletére. Azelőtt bárkinek le tudtán törni a szarvát... A© ezeket a csontokat... hiába hajlítom! Drágalátos uarátaiia, eqbe a vidéki lyukba dugtak és olyan szakaiét varrtak a nyakamba, amellyel nem lehet feltörni. .egészet! Veguondták: ülj fenekeden Gorlovackij és ne ugrálj, mert még minket is lebuktathatsz. laradj csendüen, s ha Kellesz, majd hi vünk. Csak az a oaj, hogy e ,-y Gorlovackij ueii szokott hozzá a csendes üldögéléshez! /Kopogás az ajtón/ t Nos, tegyünk ugy, mintha tudományos munkába merülnénk. /Csontokat rakosgat azét az asztalon, felüt néhány könyvet/ /Belép ZüLKIH/ Bocsásson meg, Alekszandr i etrovics, hogy megzavarom a gondolatmenetét. 1 /megjátsza, aogy nagy üggyel-bajjal elszakad a munkatói/ Vessék, hallgatom, Zelkin elvtárs. legjósoltuk, Alekszandr 1 etrovics! Elére megjósoltuk! .«ur régesrég nyakon kellett volna c..ipnünk. iocaánat, valamit nem értek... kit jósoltunk ueg? Ks kit kell nya.. one sipnlink? ón pontosan t^dja, kirőm beszélek, AlekszandiM etrovics, .lőttem nehéz eltitkolni valamit, »ekem elé, , ha egyetlen szól elejtenek valahol, máris tudom, hogy .cirői van szó. hn magénak egy szót se mondtam. Kern is kell nekem mondania 'semmit, hiszen ugy is mindent tudok. Vág az okot is tudom, kiféle okot? A bátyja külföldön van. Ez egy! /Aulaija az ujján/' A üátyja? Igen, ÍZ édes bátyja, ms ezenkivül?