Krapiva, Konrat: Aki utoljára nevet; Fordította: Achin András; Q 265

- 2 •N iüJÖ' Fr, i. VONÁS 1. üóp ózin: Az intézet előszoba joiio^ti folyosója KATÍA NkNl SIKIFQR: numi KT U: NIKIKOR: KATÍAs NIKIKOR: ŰiTCki MI IF OH: EATIAS ilKIfüxt: /Kilép az igazgatói ezobából, Rikifor követi/ 'Tyű üe nehéz volt! Még szerencse, hogy iúejéb^n kéznél voltál, aert egyaagsuban meg sea laoecin tóttal volna azt az aztalt. aztán az asztam, «iaanyáa! tía legénykoroaban erkora főd-;-, leit volna, nagygazda lettea voll.a, -tanyi szent!" Ha uj a pap, & prédikáció is aegBáaul! A volt igazgató j beérte egy-tenyérnyi aszt-lkával, körója két karosDi.ók ós aész. De ennek az újnak olefántiábu asztal kell, a lap jóra a eg mindenféle firlefat«cos lyukasztó, ragaszt*; meg ayo«'iaztó - pedig az se kicsi pénz! Törődik 1« vele, nm suját asebjibő; fizeti! t icsxre neu néz! Sajnálja is ő tz állím ; énsét... Két oőrhuzatos rekuait tettetett be, olyan puhákat, hogy az - .cor érékig belesüpped. áondazicsak, ainok neki ott a szobájába kót rekaui? Tán csa* nea hasontskve fog uiáirni? Anaondó v gyök: kény a egy terűén ete lehet. Kél a iulketi, nehogy koaényra tegye az alfelét. Ho^ ezavacií t ne fel jtsea, Fi ki for... kíos, faiján e-y éve, hogy itt takarítok, de ésszel nea tudón felérni, ai n. féozk- a fenét csinál nálunk ez a uok e&ber? IIa a kovács felveri £ p tnót, unna* V>UJ látszatja. He a tanitó kiporolja a nebulók főnek it, - ann< k is van látszatja, e hogy itt niiele atunka folyik: ha Kettévágnak, ak^or sem tudoa! i edig hej de eurün e legetik, hogy nyakig UlneK a aunkáoan. AZ igen, nyakig, ar hogyisne, aindenfóle «icska köveket, osontokát suortérc, nak, nag homokot ao:tálnak, ztán kinek van ebből haszna? ^ Ha nea tudnád: a f deá tanulmányoznák. A fődet? fért éppen a fődet? art csak ráz rápisimvnme ezekre áz ócska- »ontokra s egyszeriben aegaondják róla: ailyen öreg a fölagolyóbis, de meg azt ia, ácgy iiatal golyóidé koruj n ailyen volt.