Fajko, Alekszej: Ne csinálj magadnak faragott képet; Fordította: Hunyady József – Horváth László; Q 263

-22apparátusát. Glafira

i Nóz2e, JuriJ Nyikolájevico, nekem valóban szükségem lenne erre, de... Gridnyev

» Mi az a de? Glafirc

: Nem veheti® i. ónyb© a szolgálatait,.. jq.ycn! Persze, ha koraolyan éo tárgyilagosan beszélünk erről, Gridayev

a Mire gondol? A honoráriumra? Pénzt akar nekem adni, araiért néhány apróságot baráti szívességből elintézek magának? Glafira

i Természetesen, Gridri.yov t /összehúzza a szemöldökét/ Glafira Leontyevna,.. Glafira

i Kérem, ne játsza as önzctle/i lovagot, ez nem termcczetea magatartás, és főként nem mai attitűd! Gridaycv

i Go*, jól van, akkor vegyen fel próbaidőre. Bár... Gagyon félek, hogy nem fogok megfelelni magának,.. Glafira

i Éa ha igen? Gridnye

v

i Akkor majd meglátjuk, És könyörgök, hagyjuk már abba ezt a tárnát. / az ablaknál/ "Tilyen csodálatosan BÜt ma a nap! A balkonról biztösan gyönyörű a kilátás! Glafira

i Shnjünk ki! /kimegy a balkonra/ Aárfa Petrovna benéz a szobába, aztán, hogy senkit sora talál, a hálószobába. Végül észreveszi őket a balkonon, fogja a tálat a p iros-aaradékkal, a félig, kiürített pezsgősüveget, és kimegy a konyhába/ Griduyovi /visszatér/ A levegő is milyen különös, réozegitő mat Ks olyan csalogató. De hová? Az öt-dög se tud eligazodni rejta! /nevet/ Sebaj! Várom a telefonját, Glafira Leontyevna. És kérem, ne legyen olyan mereven szertartásos. Hisz véífreíl^énybcn régi Jé ismerősök vagyunk, Habár az utóbbi időben ugy alakult, az életűnk, hogy kevesebbet találkoztunk. A viszontlátásra, Móra még bizonyára, sok elragadó tervet kovácsolt?! Glafira

i Csak egyet. Ki akartam kocsikázni egy kicsit a városon túlra, kifújni magamat, mélyet ozippantoni ebből a, - ahogyr:aga mondja, - részegítő levegőből. Grlűnyev

t Maga vezet? Slgfjra

i Min* mindig, Maga io tud vezetni? Gridnyov

i Gyakran kell v

inner» A tónyina Sihajlovnát. Glafira

i Tehát, ha elfáradok, fel tud váltani? Gridnyev

i Ez meghivás? Glafira

i Parancsolni még nincs jo-om. Be valóban,

Jurij Nyikolá-