Sejnyin, Lev: A követ fia; Fordította: Illés Szvetlana; Q 250

\ ENRIKO« Közös kasszába ment a bérünk. Szépen fizettek, öt ldllé heringet, lo kilő kását, három liter vodkát kaptunk. KLARA« Vodkát! Ssüzanyán! 1 EIüIKOi Ne izgulj, anyu. Hem iszunk mi vodkát. Asot kiment a piaora és elcserélte ezár

itott Jrifcr halra. Nagyon finom volt. PEREZ s Eány érát dolgoztatok? ENRIKOl Hatot, de ugy dolgoztunk, mint az ördögök. PEREZ« És hányan voltatok? ENRIKO« Hete: • A ni szobánk és a lányok. PEREZ t, /számol/ Azt hiszen, beosaptak benneteket. Hálom a munkások többet keresnek. Lehet, hogy tulfizetem okét? KLARA« Es a kedvond tárnája. Esküvőnk után másnap - képzeld Enriko - Apád elrohant az ültetvényre, mert éjjel rájött, hogy tul: izeti a munkásait. Eg'sz nap sir. tam. ' i PEREZ« Sajnáltad a munkásokat, Klára? KLARAs Hem« Saját magarat. Enriko, menj be a gar der oh-ha és vedd fel apád ruháját. Nem tudom elviselni, hogy Így lássanak ezek az ujságirék. ENRIKO« Dohát az bő nekem. f KLARA« Hát akkor alt csináljunk? Kérj tanácsot apádtél. PEREZ« Vegyél egy közönséges szíjat, husd össze vele a nadrágomat. De csal: mára, Enriko* ENRIKO« Andaman/ jél van, $él van. /kimegy/ KLARA« illig tudtam magam Inriko előtt türtőztetni, de most