Sejnyin, Lev: A követ fia; Fordította: Illés Szvetlana; Q 250

ITATKRTLAt PERBAS XAKBIHÁ > PJREZs KATER IBA i PEREZ: THUHHIO« PEREZ: dívott, követ ur? Igen, Katerina. Készítse elő a füzetét, diktálni fogok. 'elhelyezkedik az asztalnál/« Kész vagyok. A Külügyminiszter Ur Öorelleneiá Jártak. . • szdval, mint rendesen. Hrtem. Tegnap megtörtént a megbíz éle velek átadása a Szovjetunió elnökének. A nagy Kremlben, saját lakosztályában fogadott. Én az Önnel mér megtárgyalt beszédemet mondtam el... /Perez rágyújt, megy pár lépést és folytatja/ Tehát a tegnapi naptél kezdve követ vagyok Moszkvában. Egyesek véleménye szerint rám a kom munisták fovroaában kellemetlenségek, intrikák, és provokáciék várnak. Ilások szerint viszont orosz vendégszeretetre, baráts'gra, kedvességre számithatok. Én, az öreg diplomata egye lére sem az egyik, sem a másik Jéslatban nem hisze$. Régi Jé szokásomhoz híven osak abban hiszek, amit saját tulajdon szememmel látok. /A diktálás alatt meztelenül bejön Truhilio követeégi tanáésos. 3ovény, bamab"rü, keskenyszáju középkorú férfi, fényes hajjll, gondosan kefélt bajusszal. Hallja Perez utolsé szavait és kis meghajlás aal odamegy hozzá./ Elnézést kérek Don Ramon, de én már negyedik éve dolgozom a moszkvai követségen, ön az én uj főnököm és leszek bátor megjegyezni... Mit?