Lovinescu, Horia: Országúti fogadó; Fordította: Szabó Lajos; Q 248
Tanár: Fogadós : - lo Az aranyifjueágcmtól. Fogadós: szép idők vcltak! mennyit lőhetett keresni akkor! Is ? Tanárt M vclna, ha neiu ütné az orrát az én dolgaimba ? Fogadós: De állja a szavát? És h?igy egy levelet la hátra, hogy senki se hibás ? Tanár: Jó, megteszem! Fogadós: Nem irná bele azt is, hegy ezért választottam az "Országúti fogadót".... .mert olyan hogy is mondjam olyan költői hely? or íj- el i agát! Kár! C :fc egy szót! Talán még maggondolja! /Szünet. Kinéz az ablakon./ Jönnek a jegyesek, kegyek, hogy készítsek szobát nekik. /Vág a szemével./ Képzelem, hogy töri a nyavalya, hogy egy szobába keríti jenek. Ha, ho, ha! /Nevetve kimegy./ /vidáman jön be./ Jó estét, uram! /mogorva/ Jó estét! milyen gyönyörű volt ez a aiai nap! Alntha tavasz vclna, nom pedig asz! Caak most kezd hullámzeni s tenger, klgen! Gyönyörű az élet! Igaz? Ne folytassa, fiatal barátom! Nem vette észre, hogy egy pattanás nőtt az arcára! A pattanások és as életbe vetett hit között nagyon szoros a kap.C: ' ' csolat. Vőlegényt On.... /mondani akar valamit, de az rjtóban megjelenik a kenyaaszohy./ Jz erelmem! /Feléje megy, a kenysaszeny homlokáról hátrasimítja a hajat, aztán egymás kezét fogva kimennek./ Vőlegény Tanár Vőlegény: Tanári Vőlegény: Tanár:
