Demetrius, Lucia: Családfa; Fordította: Hunyadi András; Q 239

Laura: Egyit^SjaasikMsr Dragoa; Mondja gyorsan, ml féle * érdekről" yan szó? Laura: Nem mondhatom meg olyan egybőlJ Nagyon fontos,súlyos dolog s a professzor ulr nem fogja akarni. 0r*go3: Nehéz nem akarnom,ha maga kéri. Laura: Most hagyjuk.Majd elmondom később.Milyen elragadó ember az édesanyja! Dra

bos: UgyX-e?Ugy-e tatszik magának? Nagyon kíváncsi voltam, hoty ««ee kedvelegymást. V Laura: Bölcsnek és Jónak tűnik. Drag os : Végtelenül negylelkü és Igazságos .Mindig szabadon, liberális szellemben gondolkozott.Csak elnézem,hogy hány

an,nálánál fiatalabbak,ma tanácstalanok,gonoszak s csak morognak. Ö ugy fogadott minden változást mintha már régen várta volna.5 azt hiszem,hogy a lelke mélyén várta Is. Laura: Különös! Dragos: Egyáltalán nem különös.Régi családból származik, amelynek a tagjai mindig haladók,élenjárók voltak,a m-guk korában. Apám ls ilyen volt. Laura: /Szétnéz a szobában/ Milyen szép itt minden.Minden tárgy szép.Milyen Jó lehet ilyen környezetben dolgozni! /megakad a tekintete eg

v képen/ Andreescu? Drogos: Hogyan ismerhette fel ebben a sörérben. Laur • : Nagy sze

reimen • Dragos: /Halkan/ Én ls szeretem! /Szünet/ Laur~ : /halkan/ Az előbb,amikor idejöttem,oly-n kellemes han

0ulat volt.Ugy érzem,hogy itt szépen élnek az empbarek. Dragos: Akkor JőJJÖn gyakran.Jöjjön állandóan! Jó? Laura: /Hirtelen/ Professzor ur,eyujtsa taeg a lámpát. Jír kinn ls sötét van,s el akarom mondani,hogy miért zavartam. Dragos : /Meggyújtja sz asztali lámpát/ Zavar? Miért zavarna? Laura: /Mi

nth nem értené/ Tegnap levelet kaptam apámtól,aki tanító Vranceában.Azért Ígértem mög,hogy £aa eljövök önhöz. Dragos: Értem.Azt hittem azért,hogy újra előadást tartsak abban ft faluban,ahol patronálja a kulturotthont.