Virta, Nyikolaj: Beláthatatlan messzeségek; Fordította: Maráz László; Q 201

POPOV: Adut dobtam, Luka Nyikityies, ezt aztán nem veszi fel semmi_ vei. ASZTAHOV:/Dühösen lecsapjai a lapjait/. Értesz hozzá, Popov, hogyan kell a felettesedet lóvá tenni. POPOVi Ja kérem, szemesé a játék, vaknak az alamlzsnya. Bocsánatot kérek,' de igy van. KOSZAOSEVA: /Gyors an közbeszál/. Tessék, falat ózzanak egy kicsit. így van bizony, eltünk nyugodtan, boldogan, aztán jött ez a basa ás minden a fejeteteflére állt. POPOV: Harapós egy ember, tyü, de harapós! ASZTAJÍQV: Harapós Kutyának nem ad az isten agyarat. I0e ha ad is, ki lehet azt verni. KDSZACSEVA: Szentigaz. POPOV: Most is, maga idejött hozzá, hogy tanácsokat adjon neki, kioktassa, segitse... Ö meg még egy hete se volt a katis imxHHx faluban és már sorra utazta a szomszéd kolhozokat. Azt mondja, hogy tanulni ment. Kérdem én, kitőd kell elsősorban tanulni, tanácsot kérni? KOSZACSEVA: A vezetőktől. Uuka Nyikiticstől. ASZTAHOV: /Dühösen/. Találkoztam vele a "Világos rétben". Mindenki füle hallatára szemrehányásokat tett nekem. POPOV: Gyűlöli magát.' . s hát persze ne : fél semmitől, mert Rakityina áll a háta mögött. ASZTAHOV: /Még dühösebben/. ''Rakityina", "Rakityina"... POPOV: vmrt

c Megint elutazott, most meg a városba ment valaminek. Valóságos kéjutazó. /Rövid szünet után/. Nem tudunk semmi okosat kitalálni, hogyan húzhatnánk el a nótáját.. ASZTAHOV: -»anrT^xnr^qraT

^ Ami késik, nem múlik. POPOV: Pedig elég szépen gyűlnek ellene a bizonyítékok. Pártszerűtlen magatartás... Erkölcstelen magánélet... KOSZACSEVA: Nem kellene Írásos feljelentést tenni ellene? ASZTAHOV: Nem tudom, nem tudom... /A reflektor fénye átsiklik a szinpad előterére/. SZERZŐ: Szóval igy vagyunk, Asztahov elvtárs? Tulajdonképpen minek jött maga ide: segíteni Hizsnyakovnak, vagy leszámolni vele? Figyelmeztetem: ha Hizsnyakovhoz nyul, ugy lefestem