Virta, Nyikolaj: Beláthatatlan messzeségek; Fordította: Maráz László; Q 201

- 30 8. epizód /Az "Igaz ügy" kolhoz irodája. Élénk napfény világltja meg a szobát. Számológépek kattogása hallatszik; a kattogást hangszóró erősiti fel, s betölti az egész nézőteret. Hizsnyakov, Kszényija, Pelagéja, Popov. A sarokban Násztya és Jefira sugdos/. » HIZSNYAKOV: Elmondom, mért hivattalak Össze benneteket. Holnap vezeB±aöfcŐégi ülést tartunk és elosztjuk a tisztségeket. Szeretném hallani a párttitkár véleményét például arról, ki legyen a helyettesem. POPOVs Szerintem maradjon Koszacseva. NÁSZTYA: /Halkan, Fnrtrövwr/ Jefimmel évődve/ Legalább egy szót szólnál. HIZSNYAKOV: Nem maradhat. W POPOV: Ma már nem ugy van ám a pártban, Hizsnyakov elvtárs, mint régen: nem lehet az embereket minden szére-szóra leváltani, hanem meg kell őket nevelni. HIZSNYAKOV: Igazad van, egyeseket meg kell nevelni. De nem Koszacsevát. Az már késő. KSZÉNYIJA: Az igaz. NÁSZTYA: /Jefimhez, kacérkodva/. Osak egyszer próbáld meg... HIZSNYAKOV: Kár ugy védelmeznie Koszacsevát, Popov. Ugy látszik, nem ok nélkül beszélnek az emberek arról, hogy együtt dőzsölt vele meg Sztyopkinnal, takargatta az ügyeiket. POPOV: Mindig mindent a párttitkárra háritanai:. NÁSZTYA: Te ugyan jó párttitkár vagy!... Gyenge vagy, Popov, gyenge. POPOV: Bégen kérem már, hogy váltsanak le. J3FIM: /Halkan/. Szándd meg a magamfajta szegény özvegyembert, Násztyuska. NÁSZTYA:/Halkan/. Hát urdvarolj egy kicsit, te mulya. HIZSNYAKOV: Nem kellene teljesíteni a kérését? Mi a véleményetek, elvtársak? De előbb az én helyettesem kérdéséhez szóljatok hozzá. Mi lenne, ha Perapont Nyilicset tennénk meg helyettesnek? KSZÉNYIJA: Okos ember.