Virta, Nyikolaj: Beláthatatlan messzeségek; Fordította: Maráz László; Q 201

- 25 "Május elseje" kolhozt, Itt van a tőszomszédságunkban. Ugyanolyan a földjük, ott is orosz emberek dolgoznak, de náluk rend van. Jóa a termésük, és nagyon szépen fizetnek a munkaegységre. Hát ez hogy lehet? Ml? Mit gondolsz , Szila? Mért vágsz olyan grimaszt? látod, 6z az arcfintorgatásod az oka, hogy rossz a termés, minden tönkremegy, és hogy koplalnak az állatok...A párt most azon van, hogy fölemelkedjen a falu, de Sztyopkin meg a hasonszőrűek fütyülnek a párthatározatokra. Azt pedig hiába várjuk, hogy a szánkba repüljön a sültgalamb. , RAKITYINA: /Az emelvényhez lép/. Tudom jól, hehéz a maguk helyzete. Igen, a mi utunkon vannak kátyúk, meredek emelkedők és ingoványok is, amelyek első látásra leküzdhet et leneknek tűnnek. Dehát ki mondta, hogy a mi utunk könnyű is lehet? Ezt csak az ostobák gondolják meg a talpnyaló fűzfapoéták. Szó se róla, van a kerületben több kolhoz, ahol jól élnek az emberek. De azoknak az utja sem Äiadalmenet volt. Gondoljanak csak arra, ml mindenen mentünk keresztül. Hát mi félnénk a nehézségektől? Főként most, amikor rá se lehet ismerni az országunkra. Ki látja el kenyérrel a fél világot? És nincs már messze az az idő, amikor a falut és a várost bőven ellátjuk nemcsak kenyérrel, de hússal és vajjal is. A párt mindent megtesz ennek az érdekében. És ha maga, Ferapont Nyilics, meg maguk, Pelagéja, Násztya, ICszényija Ivanovna... Ha összefognak, fogadok, hogy egy év múlva rá se lehet ismerni a kolhozukra. Ami pedig Sztyopkint meg a v többi hasonló ingyenélőt illeti, egy kézlegyintésre ugy eltűnnek, mint akit elfujt a szél. FERAPONT: Ki kiván még szólni? HELYESLŐ: Minek a sok beszéd? Világés itt már minden. Szavazzunk! PBHAPONTs Volt egy javaslat, hogy a vezetőség munkáját Ítéljük el, Sztyopkint pedig a kolhoz tönkretétele miatt állíttassuk bíróság elé. Fölteszem a kérdést: ki van a javaslat mellett? /Magasba lendülnek a karok/. HSLYESLŐ: Most már csak egy jóeszü elnökre van szükség és kikecmergünk a kátyúból.