Priestley, J. B.: Mr. Kettle & Mrs. Moon botrányos esete; Fordította: Matolay Etele; Q 189

- 4 Mrs Twigs De hogy lehet az... mikor igy vissza tetszett jönni?».. Kettle /kintről/ Soha jobban... Mrs Twigg /kis szünet után, aggódva/ Dehát mi lesz a bankkal? Kettle /kintről/ Hát mi legyen? Mrs Twigg /indul a benyiló felé/ Hiszen keresték telefonon... /Nincs felelet/ /kis szü» ~ i net után/ Nem tudják, hol tetszik lenni... Be kéne telefonálni, hogy mi van, nem? Kettle /kintről/ Nem. /Telefoncsengetés. Mrs Twigg a készülékhez siet/ /bekiált/ Hagyja, lelkem. Csak vegye fel a kagylót és tegye az asztalra. Mrs Twigg /megvadítva, felemeli a kagylót és az asztalra teszi» kis szüret után/ Tudja, hogy mit csinál, Mr Kettle? Kettle /kintről/ Persze, hogy tudom. És maga fiBEtóföBSEQfiS tudja, hogy v • ' i i mit csinál? • . Mrs Twigg Már éppen kéfcz vagyok a takaritással. Hétfőn mindig annyi »» munka vár odahaza... Kettle /kintről/ Hát csak menjen akkor. Mrs Twigg De ma nem készitettem ebédet. El tetszett felejteni, hogy héti főn mindig a klubban ebédel? /törölgeti az Íróasztalt/ Azért még elugorhatok és hozhatok valamit, ha parancsolja«»* /Kettle visszatér a hálószobából. Most kényelmesen, hanyagul van öltözve, kordbársony nadrágban és kötött kabátban van, lábán csak zokni. Megjelenése és egész magatartása olyan, mintha kicserélték volna az egész embert. Valami könnyed, fesztelen szabadosság árad egész lényéből/ Kettle Köszönöm, felesleges, /az Íróasztalhoz lép, fölveszi a telefo kagylót és beleszól/ Gudbáj! /visszateszi az asztalra» Mrs Twigghez/ Ugy. Most menjen szépen haza. /a következő párbeszéd alatt Kettle a pamlagon ül és belebújik az odakészített kényelmes házicipőbe, majd zsebéből PÍP*t huz elő és dohányt;