Giraudoux, Jean: Miként Lukrécia; Fordította: Galamb György; Q 153

Eugénie: Lucile: Eugénie: Lucile: Eugénie: Lucile: Eugénie: Lucile: Eugénie: Lucile: Eugénie: Lucile: Eugénie: - 6 A városban egyre többet beszélnek róla, mennyire nem titkolod sokszor az ellenszenvedet. Ez annál is feltűnőbb, mert igen különös szempontjaid vannak. Mit akarsz ezzel mondani? A tolvajoktól nem irtózol. Kézcsókra nyújtod a kezed az elnöknek, pedig sikkaszt és excémája van. Részvéttel vagy a részegesek' iránt. Köszönettel fogadod a hazudozók jókívánságait és őszintén viszonzod is. Idejövet egy gyilkost kisértek a rendőrök. Láttam, milyen szánalommal néztél rá. Hiszen annyire sajnálatraméltó volt. És a férjem biró. Bőven elég egy biró a családban. Minden tökéletlenség, sőt a bűn előtt is csak rád kell nézni, valósággal az egészség szobra vagy... Virulsz, beszédes és bájos vagy, barátságos és rugalmas gondolkozású. De hirtelen-jéggé fagysz, fogad összeszorítod, szavad nem hallani és a tested mintha márvánnyá változnék. Te tudod miért! Tudom. Mert megjelent a szerelem. ü'em értesz engem. Mert egy. elragadó., bájos asszony haladt el melletted éppen találkára sietve. Mert egy fiatalember köszönt ránk, amint éppen szenvedélye s egy poste-restante levélke után futott. Azért hazudsz, hogy hazudj, vagy engem akarsz megbántani? A legkevésbbé kivágott ruháju nők között is felismered azt, aki magánviseli a férficsóknak a nyomát, amit a nyakukra, az ütőér tájára adnak, mintha a vérünket akarnák kiszivni. A jegyességi és a házassági ajándék-ékszerek között csak a titkon kapottakat látod meg...^ehetetlenné teszed a városunkat. Milyen volt hát e város erkölcsi élete? \ Aix, mielőct idejöttetek, valóban a szerelmek városa volt. (