Giraudoux, Jean: Miként Lukrécia; Fordította: Galamb György; Q 153

Paola: Marcellus: Paola: Marcellus: Paola: / Marcellus

: Paola: Marcellus: Paola: Marcellus: Paola: Marcellus: Paola: - 43 dig csak a visszfényét ismertem a feslett életű nőkben: a léha asszonyok tisztaságát, a hazudozó asszonyok nyíltságát, őszinteségét..'. Ezt az ajándékot kaptam ellenszolgáltatás nélkül a császári igazságszolgáltatástól. Aki elébem vágott, csak erővel tehette őt a magáévá. Valóban. Tiszta és szerény merénylettel. A nevét mondd annak a vadállatnak ! Megfizetek nek ! Ne itéld el annyira! Hiszen te voltál az! Micsoda Ízléstelen tréfa ez? Nem tréfálok. E percben Madame Blanchard előtt csak a te képed lebeg. Ajkán, ki nem mondva, egyetlen név van: a tied. Egy árnyék, amely a te csontjaiddal s a te súlyoddal bir, csúszott közé s minden más közé, ami csak körülveszi őt. Ő közé és a férje, a "vén Marseille"-ben elköltött ebédje, a költeményei, uszkárkutyája és az Isten közé... Miféle mese ez? Beszélj hát! Észrevett engem? Most már téged gyűlöl. Te vagy az első, akit meggyülölt. így ismerte meg a gyűlöletet. Valóban észrevett és megjelölt magának, méghozzá mindörökre. Talán Joseph elmondta neki a beszélgetésünket? /lassan, szélesen./ Tegnap este, körülbelül ugy hét óra • tájban elájult. Csak késő éjszaka tért magához rendetlenül, kigombolt ruhában Barbette ágyán. Vendéglátója pedig tudat\ ta vele, hogy egy férfi hozta őt oda, bezárkózott vele, s hogy az a férfi te voltál. Ki találta ki ezt az ostoba kalandot? A bosszú. A női-bosszu. A férfi-bosszu, ugy gondolom, más formát választana magának. » Hogyan hihette el? Barbette százával kendőzte már a lányokat szüzekké. Gondol-