Giraudoux, Jean: Miként Lukrécia; Fordította: Galamb György; Q 153

Marcellus: Paola: Marcellus: Paola: Marcellus: Páola: Marcellus

: \ / Paola: Marcellus: -Altének róni fel. A vágyad, a májad és az erőd nélkül aludtál Marcellus, mint ahogyan Blanchard ügyész a kitüntetései nélkül alszik. A kitüntetései nélkül? Én nem vagyok annyira bizonyos benne. De a feleségével alszik és ezt nem bocsájtom meg neki... Ezért még megfizet! Ha nem ő az egyetlen, mi ebben a rossz? A cinizmusod egy ideje megkopott, Paola. A cinizmusnak éppúgy, mint a tartózkodásnak, szivből kell fakadnia. És honnan fakad az enyém? A szeretők megvetéséből. Attól tartok, hogy Madame Blanchardnak a városba éx^kezése óta kevésbbé emelkedett forrásból táplálkozik a cinizmusod. Azt hiszed féltékeny vagyok arra az asszonyra? Én ugy látom, irigyeled a tiszta asszonyokat. Ha te azt nem \ tudtad volna, hát most figyelmeztetlek rá. És óvatosságra intelek. Nagyon is vidéki lettél a szemükben. Ugy kullogsz utánuk és ugy figyeled őket, mintha a tisztaság elleshető » titok lenne. Olyan vagy, mint aki lekésett egy divatról. A tisztaság előtt olyan tágra nyitod a szemed, mintha egy kalapot akarnál leutánozni vagy valami uj ruha szabását az eszedbe vésni. Titka van annak a tekintetnek, amely már soha többé nem lehet a tiéd, amely, anélkül, hogy ránézne végigsimogatja a férfi testét, amely fantáziálás nélkül is lát. Az a tekintet olyan, mint Lukrécia, olyan mint Madame Lionel Blanchard tekintete. Jobban válaszd meg a példáidat. Ami Lukréciát illeti, róla nincsenek értesüléseim. Madame Lionel Blanchard azonban tegnap este kilenc óraaóta nem tiszta többé... Hazudsz!