Roldan, Belisario: A gauchó tőre; Fordította: Possonyi László; Q 150

- 39 Bolondnak vélhet engemet, de vakrak? S vak is látja ahogy elnemui hirteler azt súgja pirulása, hogy megél'té szerelmemet • hiába atyja átka, ami itt berr szerelmi tüz, ott is szerelmi máglya! A magasságok Istere « már megjelölte utunk... Az Ister rem.. .lét

Unit jogán magunkban boldogulunk s a kereszt váltsága nyomár szabad lett vágyódásunk, hogy e hatalmas gépezet forgásába beálljunk. Költői ólmot hajszol ör e föld törvénye zordon, rabok vagyunk e földövön s léptünk kimért zsinóron mozdul tovább,mig a halál jön,hogy végleg föloldjon. i rajongó álmot ha lát, feledi -stenétjUrát, ki bölcsejéber dönti el, hog. teremtménye mit müvei. A rab szemleli igy urát, porban fetreng,semmit se lát de hol szabadság lánga ég; az én szivemnek nem elég e gyáva hit»korlátait lerontom én győzelmesen; szerelmem szabaddá teszem! Ülkéstünk...már az óra int... üoha e let határain hajnal nem pirkadt későn és ellojtöt t óbrandjaink felléleg znek élőn ha megtudod,mily tiszta láng perzsel,emészt el engem...