Roldan, Belisario: A gauchó tőre; Fordította: Possonyi László; Q 150

&LSŐ FÖLVONÁS Don Castro latifundiumén vagyunk. A: háttérben és baloldalon komor középkori kőkastély,jobiról sásosjpapmafüves erdőszél.A szinpadon a földbirtokos cselédeinek egy csoportja várakozik.Fölmegy a függöny, a szinpad homályban marad s egy hang prológké"t mondja/Julián/ Gguchó a hősünk...nem halott e szó a ha ma ruhája kopott és fakó, s nem is lobog szobor ercfodraként viharcsérzette testén az öltözék, mely kardoa-csukl^iás lovaggá szépítette: csak henye disze mállott róla le, csinált redői, ósdi kelleme... A lelke él: itt van köztünk hazája: Amerika s a szűzi pafipa tája. .s ha ma már külföld divatjat hordja 3 angol bricseszt s zakrcót visel majmolva s gallérja jenkis.ujjasa szélverő: mégis régmúlt idők hori gauchója Ő, ki vigar jár be hegyet és mezőt s derűs dallal igéz jövőt-merőt. üitárja pendül s ké.;e szúr,ha kell... a gauchó vándor s má is énekel, ook gáncs is érte...birálták legott, hogy hire hamva kissé megkopott... a közelről reeve rongyai volt szegény - hisz nagyitón át a nap se tünemery foltos biz ő is,testén sok a rés... olyan kort élünk, hogy a fénytörés kicsinynek tüntet föl sokszor nagyot. Hősünk mai, az uj idők lovagja; vép*:

ort harcol,az ő igazát vallja és összerogy a nagy •iró előtt. A pampak bolygó,örök trubadurja itt él közöttünk s kerdez kérdezőt mér sir a nep,miért örömtelen ? a költő, aki vér a véretekből,

mora egy mesét. b ti szabjátpk meg versének ütemét.