Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148

-35Adelaida Vasziljevna: Andreszev: Granatev: Andreszev: Adelaida Vasziljevna: Granatev: Adelaida Vasziljevna: Granatev: Adelaida Vasziljevna: Granatev: Adelaida Vasziljevna: Granatev: Andreszev; papir között és hajnalig elvasgattam. Megrohantak az emlékek. /Nevet/ Versek, Mihail Mihajlevics? Próza, de emelkedett költó'i stilusban. Valamiféle lirai-filezófiai etűd, isten becsássa meg! "A jövó' Oreszerszága" alcii : "Történelmi megérzések." Jó, mi? De magának emlékeznie kell rá Dmitrij Iljics ! Valami rémlik. Felolvastam egyszer a lkkásemen, azt hiszem 1920 nyarán. Láageló vita követte és a maga barátba, Lihemszkij veit a leghevesebb. Liheaszkij, ki is az a Lihemszkij ? Becssnat, Mihail Mihajlevics egy percre./Félrevenja Adelaida Vasziljevnét/ Az a kislány, akit itt látett, Zina, Baskirev hnga. Azé a Baskirevé, aki... Ressz a névmemeriája. Baskirev az igazgatóm, a közvetlen főnököm. Akker persze jó lesz megjegyeznem a nevét. Lehet, hegy gyakran f'eg találkezni Zinával, és nagyen kérem igyekezzen megtalálni vele a kellő hanget. Dimecska, hát előferdült már, hegy kellemetlen helyzetbe heztalak velma ? /visszaferdul/ Tehát Mihail Mihajlevics... Tehát, hel is hagytam abba...igen, szóval ez a Lihemszkij ...