Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148

Zima: Granatev: Zina: Granatev: Zina: Granatev: Z ina: Granatev: Andreszev: Granatev: Andreszev: Granatev: Andreszev: Adelaida Vasziljevna; Granatev: Amdreszev: -34Hiszen nem örökre »egyek el. Visszajön? Még ne» tadesa. Vissza kell jönnie. Még »a. Ne® tn.de»

. Egy óra múlva. Félóra amlva. Visszajön? Ne» tniem. Ne® tud©». /Elszalad./ • /Granatev edalép a tükörhöz, nézi sagst, »egigazit ja a haját, nyakkendőjét./ öregszem, az 'ördög vigye, öregsze».. ./kikiabál/ Maaa, bejöhet ! t ' / /Bejön Adelaida Vasziljevna és Andreszev./ Ne, itt van ő, - a győztes. Végre szine el© kerülhettünk. Becsánat Mihail Mihajlevics ne» tudta»,hegy itt van. Se»ai baj. Gyere, hadd csókeljalak »eg. Bgyan, hisz mindennap látjuk egymást. Na és ha minden órában ? Adelaida Vasziljevna, van e jege» hezzá, hegy »egcsókelja» az én, hegy ugy mendjas egy szülött lelki gyermekeset? Hát persze hegy van. Di»ecska, Mihail Mihajlevics neked akarja ajándékezni egy munkáját. Valami nj del eg? l Nem. Még abból a kerszakból való, amiker Mikajle Andreszev költő veit. /Elővesz egy kéziratét/ íme itt van. Tegnap este találtam meg egy csemó