Fajko, Alekszej: Az aktatáskás ember; Fordította: Sivó Mária; Q 148

31Granatev: Zina: Granatev: Zina: Granatev: Zina: Granatev: Zina: Granatev: Zina: Granatev

: Zina: Granatev: 0, igen. / Megbízták az információs iroda vezetésével, a "Balletin" szerkesztője lett... Igen, igen. • • / A «unkáit elfogadták és haaaresan kiadják. Igen,igen. De ez csak a delgek formális oldala. És a lényeg ? | , A lényeg az, hogy mégsem biznak benne«. Mondja »eg őszintén, hogyan vélekedik felőlem például a bátyja ? Ivan semmivel se® becsüli magát kevesebbre Androszev professzornál. Ne, sejthettem volna, megint Andreszev ! Mindig és mindenütt Andreszev! A neveit elválaszthatatlan tőle.összenőttem vele az idők végeztéig. Hiszen a tanitv anya. És ez határoz «eg engem »indenestől? Kellemetlen ? Kellemetlen? Ez maga a halál. Értse meg - isaguk befogadták Audroszovct, megbékültek vele, «int egy régi tudóssal, aki a szovjet hatalomnak is rendesen dolgozik.De nekem ő letűnt nagyság, holt tradició, nekem ő akadály, amelyet minden áron le kell győznöm.Én- minden erőmmel, egész lényemmel a szevjet társadalmat, a szevjet tude0 mányt akarom szolgálni - és az én utam ehhez, és «agukhoz a kollégákhoz csak Andreszovon keresz-