Gyárfás Miklós: Kis dramaturgia; Q 143

- 30 ­A komikus cselekvés A hősi cselekvésről beszélve már elmondottuk, hogy a cseleke­« det csak a jellemből fakadhat. Ugyanez vonatkozik a komikus cselekvésre is. A humoros vonásokkal megrajzolt embernek is valószínű jellemvilága van, az élesebb vonások típussá rajzol­ják, nem pedig emberi ritkasággá, természetesen jól megirt vígjáték vagy komédia esetében. A komikus cselekedet is a jel­lemből fakad, a cselekvésnek megfelelő helyzetben. Moliere Úr­hatnám polgára, Jourdain ur, három felvonáson keresztül követ­kezetesen a nemeseket majmoló ostoba ember, az uborkafára fel­kapaszkodott polgár jelleme szerint cselekszik. Csak ez a kö­vetkezetesség magyarázza meg, hogy a helyzetek csak odáig tud­nak fokozódni, hogy Jourdain ur a komédiások csinytevésót, mint ránézve élete legmegtisztelőbb látogatását fogadja és elhiszi, hogy érdemeiért török nagyméltósággá választották - Párizsban. f Komikus helyzet sem lehet irreális. Vegyük a vigjáték egyik gyakran előforduló elemét, az összeté­vesztést. Klasszikus példa erre Gogol halhatatlan remeke a Re­vizor. Ez a vigjáték arra épül, hogy Anton Antonovies polgár­mester és bandája egy Hlesztakov nevü pénztelen fiatalembert összetéveszt a revizorral. Az ősszetéveszistést Gogol mesteri­en realizálja.- Anton Antonovicsot és társait ugy rajzolja meg, hogy azok teljesen tisztában vannak x korrupt, züllött maga­tartásuk vészélyéve l és rémületükben nézik a revizornak váro­sukon átutazó fiatalembert. Ezzel azután minden cselekedetük határtalanul mulatságossá és egyúttal erkölcsileg gyűlöletes­sé válik. Nyekraszov A pétervári uzsorás cimü egyfelvonásos szatírájában

Next

/
Thumbnails
Contents