Gyárfás Miklós: Kis dramaturgia; Q 143
- 30 A komikus cselekvés A hősi cselekvésről beszélve már elmondottuk, hogy a cseleke« det csak a jellemből fakadhat. Ugyanez vonatkozik a komikus cselekvésre is. A humoros vonásokkal megrajzolt embernek is valószínű jellemvilága van, az élesebb vonások típussá rajzolják, nem pedig emberi ritkasággá, természetesen jól megirt vígjáték vagy komédia esetében. A komikus cselekedet is a jellemből fakad, a cselekvésnek megfelelő helyzetben. Moliere Úrhatnám polgára, Jourdain ur, három felvonáson keresztül következetesen a nemeseket majmoló ostoba ember, az uborkafára felkapaszkodott polgár jelleme szerint cselekszik. Csak ez a következetesség magyarázza meg, hogy a helyzetek csak odáig tudnak fokozódni, hogy Jourdain ur a komédiások csinytevésót, mint ránézve élete legmegtisztelőbb látogatását fogadja és elhiszi, hogy érdemeiért török nagyméltósággá választották - Párizsban. f Komikus helyzet sem lehet irreális. Vegyük a vigjáték egyik gyakran előforduló elemét, az összetévesztést. Klasszikus példa erre Gogol halhatatlan remeke a Revizor. Ez a vigjáték arra épül, hogy Anton Antonovies polgármester és bandája egy Hlesztakov nevü pénztelen fiatalembert összetéveszt a revizorral. Az ősszetéveszistést Gogol mesterien realizálja.- Anton Antonovicsot és társait ugy rajzolja meg, hogy azok teljesen tisztában vannak x korrupt, züllött magatartásuk vészélyéve l és rémületükben nézik a revizornak városukon átutazó fiatalembert. Ezzel azután minden cselekedetük határtalanul mulatságossá és egyúttal erkölcsileg gyűlöletessé válik. Nyekraszov A pétervári uzsorás cimü egyfelvonásos szatírájában
