Gyárfás Miklós: Kis dramaturgia; Q 143
- 16 benne él a cselekményben és a cselekmény őbenne . Ha az életben levő cselekvést sűrített formában akarom a drámában ábrázolni, akkor hőseim konfliktusaiban bonthatom ki. A művészet tükröt tart a természetnek, az életnek s a szocialistarealista művészet tükrében az az emberi cselekvés látszik élesebben, amely az élet fejlődése szempontjából a legfontosabb. Erről a visszatükrözésről mondja Lenini "A természet visszatükrözését az emberi gondolatban nem élettelenül, nem elvontan, nem a mozgástól függetlenül, hanem örökös mozgási folyamatban F az ellentmondások keletkezésének és megoldásának folyamatában kell értelmezni. " Ezért érdekes a dráma. Ez bilincseli le a nézők figyelmét. Ez adja a dráma dialektikáját, ez teszi a cselekményt lüktetővé, ez szüli a jellemekben 8 fordulatokat. A cselekmény törvénye az élet törvénye , s a dráma ezt a törvényt egy kerek történetben - melynek kezdete, bonyodalma és megoldása van - emberek jellemfejlődósón keresztül váltja valóra. A drámában természetesen nem az élet naturalista másolása adja a cselekményt, hanem az a sürités, amellyel az iró művészi fokon tudja ábrázolni az élet gazdsg cselekmény-sorozatából azt, amiben a cselekmény hordozójának, az embernek igazsága diadalmaskodik. Az örök mozgás A jó cselekményalkotásnak egyik titka az, hogy természetes legyen, a másik pedig, hogy érdekes. A cselekmény akkor természetes ós akkor érdekes, ha állandó mozgásban van, szüntelenül
