Matković, Marijan: Álomvásár; Fordította: Csuka Zoltán, Vujicsics D. Sztoján; Q 115

mindjárt kifejteném előtted... S mennyire uj, teljesen uj technikával? - ila ezzel a regénnyel nem érek el sikert, akkor a világ tényleg teljesen megbolondult, be sikerem lesz, ; dk. remi "...S akkor, Hina, egy hónapra Dubrovnikbe utazunkI A legkitűnőbb szállodába! Apuka az ő édes kicsi leánykájával I fail©soda? Ti csak hagyjátok szépen dolgozni apukát s ne féljetek semmit 1 Nekünk semmiféle ékszerre nincs szükségünk, kedves fcürkó1•.• /a padlón két tompa Ütés hallata szik./ Telefon, ez Vládónak szól. ...Válaszolj, Antun báosl, hogy í ' hallottuk. /Antun botot huz elő a kályha? mögül s kétszer negkopogtatja a padlótj mindezt szótlanul, megszokottan, közben pedig Kárász kinyitja a betegszoba ajtaját ás suttogva kihívja fiát, aki nyomban meg is jelenik az ajtóban/ Erlics elvtárstól telefonhívás érkezett. - Hqgy van a nagynéni? Vládó

: /jól fejlett, vállas, mozgékony fiatalember, kissé biceg* Egyike azoknak a mai, nyérstenaésze-tü, zab látlan fiatalembereknek, akik a bennük felgyülemlő energiafölösleg és külsejük vitathatatlan vonzóereje miatt igen hamar a legkülönbözőbb intim és társadalmi konfliktusokba kevered&hk, amelyek szinte végzetszerűen tévútra vezetik őket*/ Gyöngén, már alig lélegzik. Mihelyt az az esstékás mamlasz azt mondta, hogy az állapot^ még nem válságos, •t. mindjárt tudtam, hányat ütött az óra... ííina, meg te is, apuskám, segíthetnétek anyusnak, borogatást kellene váltani, onyne pedig elég ügyetlen az ilyen dolgokban... /kimegy az előszobába/ Kárász

t Brigy előre, Hina, én még szippantok egyet-kettőt./Hina bemegy a betegszobába./ No látod, ugye, hogy milyen rendes gyerekeim vannak? Vládó már kész doktor, s ha rám hallgatnak, ma már az is volna... De hát tudod, hogy van ez, Vilma gépészmérnököt akart faragni belőle,persze ez nem volt a fiu inyir#. - Később