Solohov, Mihail: Új barázdát szánt az eke; Fordította: Sivó Mária; Q 106

- 35 — Nagulnov

: Davidov: Nagulnov: Luska: Nagulnov: /kir&ntja a revolverét/ Megöllek, te szemét! /Davidov elkapja Nagulnov karját. Tyimofej eltűnik/ Ne! Utazzon csak el békében. /Felöltözik./ Váriak a gyűlésen. /ILmegr/ /Nagulnov odalép Luskához és elránoigálja az ablaktól* Becsukja az ablakot/ No, Luska, én szerettelek téged, sok szégyent eltűrtem miattad, de most már vége szakadt a türelmemnek... Én, menyecske, nem érem meg veled a világforradalmat. Te csak felesleges teher vagy a nyakamon. Hát én lelököm ezt a terhet. Megértetted?! /szipogva/ Meg. /Szünet. Nagulnov a zsebében kotorász. Előszed egy gyűrött csipkekendőt./ Ez a tied. Vedd vissza, nekem már nem kell, /Felveszi a ködmönét/ Hány derék embert visztek a pusztulásba átkozott asszonyok! Hány lesz iszákos miattatok, hány vétkezik a pártja előtt... /A kijárathoz lép/ Szedd össze a gyertyacsonkjaidat, harisnyakötőidet, pomádés üvegeidet és menj, amerre látsz! /Becsukja az ajtót. Elmegy./ F ü g g ö ny Dávidov: Majdennyikov: Dávidov: Majdennyikov: Dáividov: 5. kép Proscenium. A baloldalon áll K. mjdennyikov. Hatalmas késsel sodort cigarettát sziv. Jön Davidov./ JÓreggelt Kondret. Jónapot, kolhozelnök elvtárs. Tyü, de hivatalosan beszélsz... /mosolyogva/ Most szolgálatban vagyok. A lovak mind egészségesek?