Solohov, Mihail: Új barázdát szánt az eke; Fordította: Sivó Mária; Q 106

- 19 Osztrovnov: Polovcev: Osztrovnov: Polovcev: Osztrovnov: Polovoev: Osztrovnov: Polovcev: Polovcev: egyszerre keli&k hadra valamennyi faluban. Elfoglaljuk a kerületi székhelyet, a miliciát, a kommunistákat meg egyenkint sorravesszük a lakásukon, aztán majd lobog a láng, ha nem i3 fújja a 3zél! No, beszélj! Az emberek prüszkölnek a kolhoz, meg a gabonabeadás ellen... Ne az emberekről, h^nem magadról beszélj. Téged kérdeztelek. No? Ilyen dolgot nem lehet osak ugy hübele Balázs módjára.., Itt a fejével játszik az ember. ICL nem a kolhozba hivunk és senkit wm kényszeritünk. Azt teszeSL., amit akarsz... de a nyelved tartsd lakat alatt, Lukics! /Pisztolyával játszik/ Hat a tied és csak a hetedik... A nyelvem felől nyugodt lehetsz. De nagyon veszélyes dolog a Tiétek. Nem is Ragadom: félek belevágni! Dehát igy nem élhetek úgyse tovább í /Szünet/ Ha nem üldöznék a gazdagokat, most már az első gazda volnék a faluban! Há szabad volna az élet, már autóm is lenne! No és a többiek? A nép velünk tart-e? A nép olyan, mint a juhnyáj. Vezetni kell. No, mit határoztál? Nincs más választásom. Veletek tartok. Rá kell beszélned a megbízható kozákokat. Olyanokat keress, akik gyűlölik a azovj ethatalmat. Ilyen élet mellett, mindegyik azt teszi. /Az ablak előtt harmónikaszó./ Tyimoaka... Frol Rvanovics fia... A falu első harmónikása... Holnap hajnalban kisajátítják őket. Megbízható legény?