Solohov, Mihail: Új barázdát szánt az eke; Fordította: Sivó Mária; Q 106

Osztrovnov: Polovcev: Osztorvnov: ftaxfcKgvaa

rK

gx Polovcev: Osztrovnov: - 16 b /suttogva/ Nem tudom, hogy tiszteljem most a nagyságos urat. Szólits a keresztnevemen. Emlékszel még rá? Hát persze! Hiszen együtt verekedtü*k végig az egész német háborút, aztán a mostaniban is összekerültünk... Jöjjön Alekszandr Anyiazimovic3, Égy kecskeugrásnyira van a házam. /Előreengedi Polovcevot. Keresztetvet./ /A fény kialszik/ / Osztrovnov háza. Osztrovnov egy ládán ül, kibontja a dohányzaoskóját. Polovcev mohón markol bele, megtömi a pipáját. Osztrovnov felesége, Agefja leszedi az asztalt, kimegy. / Emlékszel, Lukios, mit mondtam a visszavonuláskor a kozákoknak: "Keservesen csalódtok, fiuk! ,Még a lelket is kipréselik belőletek a kommunisták, mákara móresre tanitanak! Térjetek észre, amig még nem késő!" Nem lett igazam?! Novorosszij3zkban nem tudtam hajóra száilni a mieinkkel. Elárultak bennünket a szövetségeseink!.... Jelentkeztem a VorÖ3 Hadseregbe. Lovagszázadot vezettem* ... a lengyel frontra menet egy szürőbizottság megfosztott rangomtól, letartóztatott és a forradalmi törvényszék elé akart állitani. Egy falumbeli kozákfattyu, hogy résztvettem Podtyolkov kivégzésében. Megszöktem... Sokáig bujdostam, idegen néven éltem, aztán 1923-ban hazamentem » falumba. Eleinte belém aggatóztak az elvtársak, faggalak, ellenőriztek. Meguntam a dolgot és tanitóskodtam. Uszty-Hopjorazkajába megyek, dolgom van ott... Alekszander Anyiazimovics maga tanult, olvasott ember, hát mondja meg nekem, mi lesz eztán? Hoárá táncolunk mi