Zapolska, Gabriela: Malicsevszka kisasszony; Fordította: Kerényi Grácia; Q 99

- 87 Daum: Stefka: Daum: Mihályné: Stefkaj Daum: Stefka: /a diványról/ Nem róla van itt szó, nem róla van itt szó..« /kinyilik a főajtó és beront Stefka, Daum hozzá ugrik* ... V. . W. mintha meg akarná ütni. Stefka felkiált./ 0... /Mondani akar valamiti hirtelen az ablakhoz hátrál és ott marad, mozdulatlanul, ökölbe szoritott kezét a szájához emelve. Mihályné mellette áll, mintha védelmezné./ * /kis szünet után, rekedten, halkan/ Én itt olyan dolgokat tudtam meg... olyan dolgokat.... hacsak rá gondolok is, a hideg fut végig a háatmon... /Egy percnyi csend* Daum mint fent/ Nem volt valami ma^-s elképzelésem az erkölcseiről... de ez már meghaladja a fantáziámat... ez maga a fertő...ez... /halkan Stefkához/ Moődd meg neki az igazat, hiszen nem történt köztetek semmi... /halkan, összeszőritva fogát/ Nem mondom meg! Hadd higyje azt... most... legalább elmegy... majd holnap megirom neki ... csak szakitson velem..,. /mint fent/ Én elmegyek...örökre... a legmélyebb megvetéssel... a legnagyobb undorral... és ezt az egyet jegyezze meg magának... coki a fiamtól!... Nem engedem! ... nem engedem!... /a kijárat felé indul, hirtelen megáll és Mihályné felé fordul/ Csomagolja be az inhaláló készülékemet, magammal viszem. /Mihályné becsomagolja a készüléket, a boá földredobott papirjaiba. Közben mindhárman hallgatnak* végül Daum fogja a készüléket és megtörten, megöregedve távozik. Mikor Stefka mellett megy el, ránéz és keserűen szól/ Ez a hála! /Mihálynéhoz, gyorsan/ A kulcsot!... az ajtókulcsot adja vissza!