Hacks, Peter: A lobositzi csata; Fordította: Bányay Geyza; Q 92

- 33 Braefcer: markonl Braelosr: Markon!: broeker; Markeni: Ißderlt,: maikon 1: LUderltz épp téged küldtek* Hogy te mondd magi Nahát, ki vele! Bochmann ment el. 4 /üti:/ Beszólj, ha kedves az életed. Szóval Bashmam. És ld volt a másik. Schárer. 3©hürer. /Vérfagyasztó nyugalommal./ És te tudtad? Kölyök, ha azt rsmdod, hogy tudtad, szétverem a pofád. Tudtam. /ütésre «mell a kesét, de nem üt. Ioboosátja a botját és a fejét vakarja. Hirtelen, mikor az már ne® in várja, öklével Draeker arcába vág és felordít:/ Eredj a fenébe! /llaaeker felemeli a mutat óuj ját .hátraarcot csinál és t ávoz ik. //llarkonl megtörten tér vissza a tuzSös./ Mi történt? socrnl. /F&rentreiehkea:/ Mondtam, hogy sesml asm történt. SZft&lMI. Mllif AZ SL5Ű LMi 3. /ml van. 1 szakasz még mindig tisztelgésre emelt puskával álldogál. ííéba távoli ágyúdörgés. Közel és távol kürt jelek, sene, dobszó. Sraeker zárkózott arooal áll oldalt./ Bengke /odalép Brackerhez:/ Na ordonnanc, látom, hogy túlestél a tűzkeresztségen. Egy kis sebesülés a pofádé». Szót sem érdemel. Gratulálok. Eb aztán döfi: ordojináncnak lenni. Az ember acgszOfe» ' teti a barátait, de mm ne® megy velük. Jobban szereti, ha megverik. Hadd menjenek a barátai lődözni a csatéba. 6 bizony nem eszik paokagolyót, jobb neki a verés. Mértékletes. avatkozik