Branner, H.C: Testvérek; Fordította: Bárd Oszkárné; Q 70
- 29 Michael» Irene: Michael: Irene» Michael: Irene: Arthur» Irene és Arthur» Irene: Arthur» Michael: Irene : » Arthur: kis&saii fekete zászlódat lobogtattad. Emlékszel, volt egy kalóelobogód? Igen - koponyával és keresztbetett csontokkal. Gondolatban mindig vérző arccal és rongyos ruhában látlak. Nekem kellett rajtad segítenem, ugy hogy ő meg ne tudja. És később is, amikor éjjel jöttél haza - kavicsokat dobtál az ablakomra, emlékszel? En voltam az egyetlen, aki tudhatta. Titokban kellett tartanunk a házvezetőnő és Arthur előtt - hátha visszamondják neki. Mindig segítettél rajtam, még ha nem is volt könnyű dolgod. Te voltál az egyetlen közülünk, akivel ő törődött. Ez azért volt, mert bátornak tartott - gyengéje volt a bátorság. De téged szeretett. Szeretett? Engem gyűlölt. Nem, téged igazán szeretett. Te voltál közülünk az egyetlen, aki anyára hasonlított. Mindig te voltál az ő szerencsétlen szerelme, drágám - csak nem vetted észre - és ő sem ... /megpróbált nem odafigyelni a beszélgetésükre, először dolgozik, azután lapozgat a biró irataiban; mindig izgatottabb lesz. Hirtelen az asztalra vágja az iratokat./ Hagyjátok abba! Michael: /egészen megfeledkeztek róla, most csodálkozva megfordulnak/ Mi történt? Azt mondom, hagyjátok abba! Egy kzót sem akarok tovább hallani. Éjjel-nappal dolgoznom kell. Azt hiszem, jogom van egy kis nyugalomhoz. /Sgy pillanatig mereven ül, azután az asztalra borul, fejét karjaiba temeti, az összes irat fölött. A másik kettő odamegy hozzá./ Arthur ... ! Miért nem szeretett engem? Miért nem enged közel a halálos ágyához? Mindent megtettem - /ellöki Irene kezét/ Hagyjatok magamra. Sohasem árulkodtam rátok. Ti szövetkeztetek ellenem. Mindig egyedül voltam, kirekesztve ... Honnan? Gyere ide ... beszéljünk róla. /Felsegiti Arthurt a székből és a villanykályha mellé ülteti. Mind a hárman odaülnek. Kint megváltozott az idő, muló napsütés és tovatűnő árnyékok jönnefcmennek./ Nagyon jól tudom, mit gondoltatok ... Azt hittétek, vele szövetkeztem - hogy mindent elmondtam neki. De ez nem igaz. Szólni\sem akart hozzám. Nem volt vele s леmélye s kapcsolatom. Ha valamit kérdezni akartam tőle, azt a házvezetőnőn keresztül . kellett megtennem.
