Scarpetta, Eduardo: Nyomor és nemesség; Átdolgozta: Komoly Péter; Q 66

19 Poppen1elloj pascalé : Peppeniello5 Pascaléi Peppeniello: Pascaléi Pupellas Peppeniellőj pascalé; peppeniello: Paacale s Peppeniellos Pascal* s Luicella: Peppeniello: 6. jelenet /Voltak, Peppenniello, majd Felice/ /nyolcesztendős, rongyos srác/ Csau az egész! Te kölyök, soká késik apád? Azonnal itt lesz, csuk előreszaladtam. Mi bajod? Olyan furcsán nézel, iiandzeitok az éjségtől. Jóhelyre Jöttél. Mindenki az evésről beszél. Pedig et ten délben. Tudják mit? Két bélest, meg egy krajcárért mandulát! Micsoda? Hog an jutottál hozzá? Slmentem a keresztapámhoz, ő kinllt meg. Drága jó keresztaposim! Nélküle eg'szen üres lenne a benfőm. SaJnos apám kétszer fenékenrugott utána. Miért? Levéllel küldött egy úrhoz. Pébzt kellett volna, hogy topjak érte. Én betettem a levelet a zsebembe és elmentem a keresztapcsihoz. <3 ideadta a~béleseket és én a. zsebembe tettem a levél mellé. Amikor aztán becsöngettem az úrhoz, kihajított, hog;/ ilyen zsiros levelet vigyek viasza a disznó apámnak és mondjam meg neki... értjük ugye? Hü, hogy kelepelt. Végeredményben igaza volt. Miért kellet,t a béleseket a levélbe csomagolni? Apád helyett elevenen megnyúztalak volna. Miért nem tanulsz valami mesterséget? Miért nem tűnsz el innét? Ne vartyogjon, unom. Ne féljen, nem sokáig leszek a terhére. Keresztapukám megígérte, hogy beszerez valami pompás helyre, ahol én torkig fogom zabálni magamat és a keresetemen is béleseket veszek, meg iaogyorót. Buhí