Kornyejcsuk, Alekszandr: Miért mosolyogtak a csillagok?; Fordította: Sivó Mária; Q 53

-42Lilja: Odineel jmbev: C

l'

sz

cl ju-b-fcy: Lil ja: OdySeljmbov: Lilja: Oéflel jubov: Lilja: Odfrlel

jnbov: Lilja: OdJOoljubcv: Lilja: Tyimef e j: Ne, feltétlenül aludnod kell. Mennyire szeretlek!... /Átöleli, csókolja/ /kinyitja a szemét/ Hol a feleségem, kérdem önöket?. /Lilja elugrik Pjetrtól, int neki, hogy "el". Pjotr besiet a házba, /ilja megigazítja a haját/ Nem felelnek ? Hol van hát? /Ujjával fenyegetve/ Kinevetnek? Miórt? A szivük mélyén mindnyájan irigyelnek engem, mindnyájan.,.. /Behunyja a szemét, újra elalszik./ /odamegy Odszeljabovhoz/ Ljuszik...Szegény kis Ljmszik... /panaszosan/ Hol a feleségem, kel? Itt vagyok t.rsgá», itt. Miért ittál olyan sokat ? Es te hol voltál? Igazat mondj,©«. Itt voltam melletted. /Letörli a szalvétával Odilol jubov arcát és megcsókolja./ Alndtál, nem akartalak felkelteni. Menjünk szépen haza.../Felemeli Odtffceljubev kalapját és a fejére teszi./ Azt álmodta»,hogy téged keres$lek... soha ne unszol az ivásra, nagyon árt nekem. /Feláll/ Gyere drágán 9 táncoljunk.../csuklik/ Hazamegyünk.Nagyon fáradt vagyok, aludni szeretnék. Menjünk Ljuszik. Azt álmodta»... .Mind engem irigyelnek, mind... Milyen szép álom.../kézenfogva vezeti/ /Elmennek. A házból kijön Tyimofej és Matilda./ Unom már, hegy folyton csak a nagybátyámról beszól.