Diderot, Denise: Jó ember? Rossz ember?; Fordította: Lendvai László; Q 25

- 21 Mile de Vertillac: lime de Vertillac : Hardouin : Mme de Vertillac : Hardouin : Mme de Vertillac : De Crancey : Mme de Vertillac : Mile de Vertillac: Mme de Vertillac : Hardouin : Mme de Vertillac : Hardouin : Mme de Vertillac : De Crancey : Mme de Vertillac : Hardouin : Mme de Vertillac : /észrevéve de Crancey t/Jóságos ég .'Mindjárt elájulok. Üdvözlöm,kedves Hardouinom...Hogy van?Ilyen kedvetlen képpel illik fogadni a régi barátokat?Hgy látom,nagyon lehangolt. Wem számitott rám,igaz? Bocsásson meg asszonyom,de ugy tudtam,hogy Párisban van. ++++ Es most tőlem tudja meg,hogy wyakig vagyok dologgal. Ki ez sQz eraber?A postakocsisunk,ugy látom.Barátom,nem fizettek meg jobban,mint ahogyan megszolgáltad?Mondd,mit akarsz? wéhánv garassal többet?Szólj az inasómnak,hogy adjon... /De Crancey leveszi a kalapját,amely eddig mélyen a fejébe volt húzva/ Hiszen ez ő,az én üldözőm!Hát soha nem marad el a sarkamból?...Mondja csak,uram,nem ön volt véletlenül a postakocsi sunk? Asszonyom,egész uton ebben a szerencsében volt részem, /a lányához/ És te tudtad ezt? Tudtam,anyám. TudtadiÉs nekem egy mukkot sem szóltál! Az ő helyében mi mást tett volna? Most már nem csodálom,hogy ilyen lassú volt az utazás.Milyen szánalomraméltó vagyok!Egészen megbolonditanak./Hardouinhoz/ És ön még nevet...Mit csináljak,térjek vissza vidékre? Dehogy,aatiütoE adassa össze őket Párisban,minél hamarabb,annál jobb. /De Cranceyhez/ Uram,ez méltatlan eljárás. Bocsánat,madame,ezer bocsánat.A szerelem... A szerelem elveszi az ember eszét. Madame,ki tudja ezt jobban,mint mi? /De Cranceyhez/ Távozzék,uram,se hallani,se látni nem óhajtom. Ugy látszik,az az elszánt szándéka,hogy itt is ugy fog engem gyötörni,ahogyan vidéken tette három éven át.De hallgasson ide, jól vigyázzon minden szavamra.Ön szereti a lányomat:ha bármilyen módon és alakban megközeliti lakhelyünket,ha zaklat bennünket szinházban,séta közben,társaságban,ha a legkisebb bosszúságot okozza nekem,a lányomat becsukatom egy zárdába és amig ha« talmamban lesz,hogy ott tartsam,ki nem eresztem.Viszontlátásra, uram,...viszontlátásra,kedves barátom.