Aljosin, Szamuil: Egyedül; Fordította: Farkas Attila; Q 14

- 56 "Ne haragudjék,Mgrija Mihajlovna... Nem szándékosan tettem..." VERA-MAMA. /Nraétve/ És te? MARIJA MIHAJLOVNA: Mire én: "Persze,Misarev,én is ugy gondoltam,hogy véletlenül estél "bele.Ki hajlandó szándékosan egy egész ó~ rát egy ládában ülni?!" /Mindketten nevetnek.Kopogás/ Tessék! /Lida lép be./ LIDA: Bocsásson meg,hogy ilyen későn... És igy... Nem kaphatnék egy kis vodkát? MARIJA MIHAJLOVNA: Mama,van vodkánk? VERA-MAMA: Talán van egy kevés... LIDA: /Nevetve/Ó,hát ez nekem kevés... Nem,nem köszönöm... Akkor le kell menni... /Vera-mama kimegy/ A mama haragszik rám.Pedig tudja,miért akarok ma inni? Maga jutott az eszembe... MARIJA MIHAJLOVNA: Maga Lida,mindig iszik.Örömtől»bánattól, más baja miatt... LIDA: A más s az én bajom miatt... Le kell menni vodkát venni. MARIJA MIHAJLOVNA: Talán mégse. Megint rosszul lesz. LIDA: Ej,Mftrija Mihajlovna,lehetek én még rosszabbul? Már mindenen tul vagyok... Más másképp nézek a dolgokra.. MARIJA MIHAJLOVNA: Milyen dolgokra? LIDA: A férfiakra.. .Gondolja? hiszi,nem tudom,hogy engem mindenki elitéi? Például Vera Alekszandrovna is.Hisz ő engem egészen olyannak tart... Tudom,mit beszélnek az emberek: "Ma az egyik van nála,holnap másik" és igy tovább... Ugy tartom,Inkább velük,mint egyedül... Meg aztán,ki akartam próbálni,kellek-e még? Kitűnt,hogy igen. Amennyi tetszik... Nappal dolgozom,este mulatok... Es most jól vagyok. .. MARIJA MIHAJLOVNA: Miért iszik,ha jól érzi magát? LIDA: AZT Hiszi,a bánat miatt? Nem... Csak ugy... Minden lehetőt el kell venni az élettől... Igen...Szerettem Fegyát,s vele akartam az életem leélni...0 meg köpött rá.Én igy gondoltam,ő máshogy. S most én is köpök.Ha ő nem,bárki más... MARIJA MIHAJLOVNA: Megszánhatná magát... LIDA: Kik miatt? Az emberek miatt? öenki nem emel nekem emlékmüvet... Magamnak? igy is jó vagyok magamnak.A gyerekemnek? 0,szegény kém,a vigaszom,nem itél el»megbocsát... A többiekre köpök... Maga meg nem itél el... MARIJA MIHAJLOVNA: El fogom...