Aljosin, Szamuil: Egyedül; Fordította: Farkas Attila; Q 14

- 51 MARIJA MIHAJLOVNA: Azt hiszem,jóbban teszi,ha elmegy. IGiiATYUK: /feláll/ Értem, /öltözködés közben/ De mindenüvé eímegyek.Eleven mérge leszek, /megy kifelé/ MARIJA MIHAJLOVNA: Várjon csak... Csak meg akarom magyarázni.., Mindez nem igaz... IGNATYUK: Hogy-hogy? MARIJA MIHAJLOVNA: w

iagát bebolon'ditották... Nyefedovék ismerőseink. Gyakran megfordulnak nálunk... IGNATYUK: Mi? Hogy ide? Az a no még ágyúgolyóval se merne ide., a maga szeme elé?.. / A kapunál Várja./ VÁRJA: Bocsánat... MARIJA MIHAJLOVNA: Nos,látja?.. IGNATYUK: No,tudja...Micsoda kapcsolat... Ez a rothadó intelligencia... /ki./ MARIJA MIHAJLOVNA: /Magába/ S ezt is el kell viselnem. VARJA:' Megsértette? MARIJA MIHAJLOVNA: EZ? Nem. VARJA: Jöttem megtudni,hogy áll Szergej Petrovics egészsége? MARIJA MIHAJLOVNA: Gyógyul.Egyre jobban. VÁRJA: Köszönöm.Holnap kollégium lesz.Meg akartam neki mondani, hogy ne nyugtalankodjék... Felszólalok... A hajtóművel minden rendber. MARIJA MIHAJLOVNA: Átadom. VARJA: /megfordul,hogy elmenjen.Megáll./ Nem láthatnám? MARIJA MIHAJLOVNA: Látni? /szünet,kimegy/ VARJA: Mindegy... S ha nem jön ki? No akkor.... Mindegy... /Megjelenik Platonov.Némán figyeli Várját,aki elfedi az arcát.Platonov lassan odamegy hozzá,Várja is l£p egyet felé./ PLATONOV: Nem kell... Gyerünk... Elkisérem a sarokig... Várja? Csak bánatot hoztam magának... Bocsásson meg... PLATONOV: /tompán/ Tud nélkülem élni? VARJA: Nem. PLATONOV: Én sem. • VARJA: Mindenbe beleegyezem... PLATONOV: Mindenbe? VÁRJA: Mindenbe? PLATONOV: Igen. /Kifelé,elmennek.Nyina lép elo,utánnuk néz' s a kerhbe fut./ NYINA: Mama! Mama! Anyuka! /MARIJA MIHAJLOVNA Be./ /Fejét lehatva/ Minek jött ide?