Aljosin, Szamuil: Egyedül; Fordította: Farkas Attila; Q 14

- 52 MARIJA MIHAJLOVNA: Apu egészsége után érdeklődni... NYINA: Hogy mert idejönni? MARIJA MIHAJLOVNA: Ez nem a te dolgod. NYINA: Nem,az enyém! Te! Te! Miért nem dobtad ki?! Nem ütötted meg?! MARIJA MIHAJLOVNA: Hallgass! NYINA: Hogyha neked mindegy!.. Ha nem szereted aput!.. Akkor ugy kell neked! Ugy bizony! MARIJA MIHAJLOVNA: Menj innen! Vagy... megütlek! /Nyina odébbmegy,Vera-mama és Kolja jelennek meg./ VERA-MAMA: Mi van itt? Nyina,mi van veled? NYINA: Semmi. VERA-MAMA: Kolja kérem,sétáljanak egyet Nyinával. KOLJA: Jó,Vera Alekszandrovna.Gyerünk Nyinoqska. NYINA: Én nem... VERA-MAMA: Eredj sétálni! NYINA: MAma!.. Anyuka!.. MARIJA MIHAJLOVNA: Igen... Igen... Me£j,és sétálj Kol jávai. KOLJA: gyerünk,Nyinocska. /Nyina és Kolja el./ VERA-MAMA: Mégis,mi történt? Hallottam,hogy kiabáltál rá.eletében először. MARIJA MIHAJLOVNA: igen,életemben először mindez... VE RA-MAMA: Nem győzött várni.Idejött.i'e végre is... MARIJA MIHAJLOVNA: Könyörgöm,hallgass el/ Mit akartok tőlem? Hogy megöljem? Vag a férjem? Vagy magamat? Mit vártok tőlem? Hagyjatok békénl Én hallgatok,s ti ne kinozzatok kérdésekkel,tanácsokkal! Hallgatok,hát ne zavarjatok hallgatásomban.Hagyjátok magamra! Megkövetelem! VERA-mama: Jó,jó,Másenyka... Elmegyek... Csak,kérlek,nyugodj I meg.Egy szót se szólok többet... Csak nyugodj meg /elmegy/ Istenem, I miért e nagy büntetés? /el/. I MARIJA MIHAJLOVNA: /egyedül/ Valóban... Miért e nagy büntetés? Nem birom ki... Hogy mert idejönni? És én buta vagyok,buta!.. S magam is,hadd találkozzanak... De hisz Szeggej szeret engem.Vagy már nem? Nem lehet elhinni... Akár a halált. /Jön Platonov.Odamegy a feleségéhez./ Beszélnünk kell,Szerjozsa.De hazugság nélkül. PLATONOV: Igen.A hazugság a legegyszerűbb .-^s mindennél rosszabl /szünet/ Itthagylak,Mása. MARIJA MIHAJLOVNA: Ugy... Nos,.. Az éftet keserűen megfizet értünk , Szer j ozsa. . . Nem hiszem,hogy boldog leszel...Ne gondold,nem akarlak visszatartani ... Szerelem nélkül nem... Meggondoltad,Szerjozsa?