Aljosin, Szamuil: Egyedül; Fordította: Farkas Attila; Q 14

- 5 / Nyina jön vissza./ NYINA: Petyja visszahozta a Spartakuszt. MARIJA MIHAJLOVNA: 5 mit rendesen,nem akar bejönni? NYINA: Hisz tudod.Másikat kér.Megint valami érdekeset. MARIJA MIHAJLOVNA: Keresünk valamit. /A polcon kutat./ Odaadom Kaverin "Két kapitányát". /Kimegy./ VERA-MAMA: Mennyi idős is? NYINA: Tizenhárom. VERAÖMAMA: Nem néz ki kilencnél többnek. NYINA: Pontosan megtudhatom. /Kimegy./ VERA-MAMA- /egyedül./ Vendégek... Jófajta vendégek... /Nyina visszajön./ NYINA: Tizenhárom lesz... Január,február,március... Károm hónap múlva.Tessék elképzelni,március tizennegyedikén.Épp akkor van a papának is a születésnapja. /Bejön Marija Mihajlovna./ VERA-MAMA: Hogy tetszett neki a "Spartakusz"? MARIJA MIHAJLOVNA: Kész.Gladiátor lesz belőle. /Leül a kerevet re és kézbeveszi a füzeteket./ VERA-MAMA: Ez a fiu soha nem néz az ember szemébe.Mindig a földet lesi. NYINA: Szégyelli magát.És apja sincs.És az anyja is rossz. VERA-MAMA: No,te még fiatal vagy ahhoz,hogy a felnőtteket megitéld: ki a jó,ki a rossz. NYINA: Vájjon az jó,hogy az anyja a konyhába zavarja? °tt tanulja a leckéjét,ott olvas és a széken ülve alszik.Beszélhatnél mama az anyjával. MARIJA MIHAJLOVNA: Hogy áll az a féloldal? NYINA: Kész vagyok vele. /Becsukja a könyvet és a másik szobába megy./ VERA-MAMA: Valóban,Mása.Kár a fiúért.Tönkreteszi az anyja. MARIJA MIHAJLOVNA: Nem,mint anya kedves.De beszéltem vele.Csak hallgat. /Kopogtatnak./ Ez ő. Tessék! /Btyja anyja,LIDA lép be»harminckét éves asszony. Kissé jó kedve van.Meztelen lábán papucs van./ LIDA: Jdestét. VERA-MAMA: Jóestét. /Kimegy./ MARIJA MIHAJLOVNA: Tőssék,üljön le,Lida. LIDA: De nem... Petyja szólt: kértek,hogy jöjjek be?