Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

AZ Ú-BUDAI SZÍNÜGY ÉS SZÍNKÖR SZUBVENCIÓJA "3-ik nyara immár, hogy Ó-Budán színtársulat működik. Kísérletek már régebben történtek Ó-Budán, hogy a magyar színészet fölüsse sátorfáját. Hubay Gusztáv színigazgató régebben teremben próbált játszani, de a várostól nem nyerhetett engedélyt. 1892 nyarán Károlyi Lajos egy szerény kinézésű arénát épített a hajóállomás mellett, s ott játszott társulatával késő őszig. Színpártoló egyesület is keletkezett Ó-Budán, mely Károlyinak 1 200 frt segélyt eszközölt ki. Azonban ez kevés volt. Károlyi nem tudta kifizetni az aréna árát, s ez az építő tulajdonába ment át. így jöttem én Ó-Budára tavaly az én szabadkai társulatommal. Én a várostól (a színpártoló-egylet hazafias támogatása folytán) 3 000 frt, az államtól 500 frt, magától az egylettől pedig 200 frt segélyben részesültem. Maradt még ezen felül 3 600 frt deficitem. Ebből 1 700 frt a beruházásokra (díszletekre, mert a színpad egy tabula rasa volt) esett. Az idén ismét itt vagyok Ó-Budán, s immár két éves tapasztalatok után művészi és financiális képét nyújthatom az ó-budai színügynek . Elmondhatom, hogy Ó-Budán a színészetnek legalábbis annyi szubvenció kell, mint a Városligeti Színkörnek, vagyis 6 000 frt. De hát kell-e egyáltalában Ó-Budán színészet? Hogy e kérdésre megfelelhessünk, nézzünk kissé körül a III. kerületben.