Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

egy magyar népszínmű és operett-társulat szervezésére. A hír azonban csak annyiban igaz, hogy Serly kivándorolt, de Deák Péter nem jött Óbudára. Fejér Dezső 1898 húsvét másodnapján nyitotta meg a színkört a Sárga csikó

val. Az ő társulatával érkezett a színházhoz Kápolnai Irén, akinek kedvéért Geguss Dániel akkori rendőrfogaImazó rendszeres látogatója lett az előadásoknak. Fejér Dezsőnek is jól szervezett társulata volt, mégis hamar megbukott. 1898. szeptember 1-én színre került a Cifra nyomorúság és még három színmű, majd október 10-ig szüneteltek az előadások. A tanács nem fizetett szubvenciót, a színészek nagy nyomorban vannak -írta a Pesti Hírlap. 1898 őszén egy sovány, félszeg, apró ember jelent meg Óbudán: Köve5sy Albert

. A harmincnyolc éves nagyon tehetséges férfi iskoláit Nagyváradon végezte. 1877-ben a kolozsvári színház tagja lett, majd mint rendező és igazgató működött vidéken. Húszéves jubileumát még Aradon ünnepelte, majd október 22-én akarta megnyitni a Kisfaludy Színházat, de az építészeti vizsgálat több olyan átalakítást tartott szükségesnek, amelyeket végre kellett hajtani. Október 25-én végre megnyithatta színházát. Kövessy pompás társulatot szervezett; itt lépett föl először Nagy Bella Su

dermann Otthon című darabjának Magdolna szerepében. Az egyik páholyban pedig ott ült egy "mélabús, kék szemű gyönyörű ember: Jókai Mór." Páholya mélyéből nézte szerelmének, majdani feleségének, Nagy Bellának játékát. De szegény jó Kövessyt sem a kitűnő társulat, sem a jó előadások, sem az "író-