Alpár Ágnes szerk.: Az óbudai Kisfaludy Színház, 1892 – 1934 (Színháztörténeti füzetek 80., Kültelki Színházak Műsora 3., Budapest, 1991.)

id. elnök, Jekelfalussy Lajos min. tanácsos. De igazából nem történt semmi. Rakodczay írt a Buda és Vidéke című lapnak egy privát hangú levelet, amelyet az persze nem közölt le. Leközölte viszont Emlékiratát (1894. IX. 30-i számban), amely külön nyomtatásban is megjelent. Az Emlékirat címe: Az óbudai színügy és színkör szubvenciója. Rakodczay Pál 1921-ben Szentendrén csendes visszavonultságban halt meg. Nekrológja a Színházi Világ 1921. 21. számában jelent meg . Úgy látszik, Rakodczay Emlékirat

a elgondolkodtatta a III. kerületi színpártoló bizottságot, mert távozása után az Óbudára érkező új színigazgatónak, Halmay Imrének szubvenciót akartak megszavaztatni. Legalábbis felkérték tagjait, tennének a fővárosi tanácsnál lépéseket a színigazgató érdekében. Azt akarták elérni, hogy nagyobb segélyt kapjon a fővárostól, mert Halmay teljesen megfelel hivatásának, amennyiben Óbuda német ajkú lakosságával megkedvelteti a magyar színházat. Halmay (Vizsai) Imre Krecsányi társulatának volt tagja, majd több vidéki társulatnál színész. 1888-1908-ig (nyugdíjba vonulásáig) színtársulatot vezetett. Az ismertebb vidéki színigazgatók között emlegették. Óbudán 1895 pünkösd vasárnapján kezdte meg a nyári szezont Katona József Bánk bán

jával. Társulatát nem sikerült teljes egészében azonosítani. Több sikeres előadás után - A madarász, A falu rossza, az Othello

, a Rómeó és Júlia

, a Haramiák - elkövette ugyanazt a hibát, amelyért Rakodczayt az előző évben a vicclapok nagyon megcsúfolták: